Két héttel az után, hogy egy Nigériából hazautazó angol embernél Európában elsőként kimutatták a majomhimlőt, Nagy-Britannia mellett már Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban is jelen van a fertőzés, Európán kívül pedig amerikai, kanadai és ausztrál fertőzöttekről is tudunk. Az után, amilyen pusztítást a koronavírus okozott az elmúlt két évben, érthető, ha idegesen olvassuk az ilyen híreket, még akkor is, ha egyelőre világszerte alig száz emberről tudunk, akinél igazolták a fertőzést. De mennyire kell valójában tartani az új vírustól?

A BBC készített egy részletes összeállítást a tudnivalókról, és már kezdésként igyekeztek mindenkit megnyugtatni:

ugyan szokatlan és előzmény nélküli, ami történik, de ez nem egy új Covid, és nem kell attól tartani, hogy napokon belül újra lezárnak mindent.

Az igazi probléma az a cikk szerint, hogy az új vírus egészen máshogy viselkedik, mint ahogyan a majomhimlő szokott. Eddig elég egyértelműen tudni lehetett, hogyan jelenik meg és miként terjed a majomhimlő: a nyugat- vagy közép-afrikai őserdőkben egy emberre átkerül egy fertőzött állatról – a nevével ellentétben valószínűbb, hogy rágcsálótól –, utána viszont a megszokott környezetétől távol már nehezebben terjed, ezért viszonylag könnyű elérni, hogy nagy járvány ne legyen belőle. Ez rendszeresen megtörténik Afrikában és onnan nyugatra utazóknál is, de máskor nincs hírértéke, annyira könnyű megállítani a fertőzés terjedését.

A mostani helyzet azonban egészen más. Most először olyan emberekben is kimutatták a vírust, akik nemhogy nem jártak Nyugat- vagy Közép-Afrikában, hanem még csak nem is találkoztak olyan emberekkel a közelmúltban, akik ott voltak. A hét brit közül például, akiket eddig diagnosztizáltak, hatnak semmilyen kapcsolata nem volt senkivel, aki Afrikában járt volna. Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg sokkal több a fertőzött, mint amennyiről tudnak.

Az orvosokat az is aggasztja, hogy a hét brit fertőzött közül négy meleg vagy biszexuális férfi. Fel is vetették a gondolatot, hogy a majomhimlő eddig ismert eseteivel ellentétben ez nemi úton terjedhet, de ezen a ponton minden kutató figyelmeztet, hogy még nem érdemes következtetéseket levonni, amíg tart a vizsgálat, egyébként is nagyon alacsony még az esetszám ahhoz, hogy bármit is biztosan állíthassunk.

Árnyalja a képet a belga sajtó péntek esti híre, miszerint a kevés esetszám közül legalább három köthető egy május elején Antwerpenben rendezett melegfesztiválhoz, a helyi hatóságok úgy vélik, a Darklands résztvevői hurcolhatták be a kórokozót.

A legjobban persze az érdekelheti ilyenkor az embereket: mennyire veszélyes ez a vírus?  Az olyan tünetek, mint hogy a bőr kiütéses lesz, majd felhólyagzik, később aztán lehámlik, kellemetlenek, ahogy a láz, a fejfájás, az izomfájdalom és a fáradékonyság is, de ha csak ennyiről lenne szó, akkor nem kellene akkora bajtól tartani, mint amekkorát a Covid okozott. A halálozási arányról két teljesen eltérő adatsor áll rendelkezésre: a vírus Közép-Afrikában kimutatott típusa nagyon magas, 10 százalék körüli halálozási aránnyal járt, amikor viszont Nyugat-Afrikából indult ki, akkor a fertőzöttek kevesebb, mint egy százaléka halt bele. Ez utóbbi szám akkor megnyugtató, ha kontroll alatt tartható a vírus terjedése, baj akkor lenne, ha nem sikerül lassítani vagy megállítani a terjedést (erre jó példa a Covid: hiába alig 1,2 százalékos a halálozási arány eddig a világon, ha 500 milliónál is többen elkapták, annak az 1,2 százaléka nagyon sok).

Az mindenesetre jó hír, hogy az eddig ismert majomhimlővírusok ellen az Egészségügyi Világszervezet kutatásai szerint a feketehimlő elleni oltás 85 százalékos védelmet nyújt.

Mire figyeljen, ha rosszul érzi magát?

Az első tünetek majomhimlő eddig ismert eseteiben az amerikai járványügyi központ útmutatója szerint nagyjából olyanok, mint egy csúnyább megfázásnál. A jellemzően 7-14 napos lappangási idő után láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, és a szokásosnál nagyobb kimerültség jelentkezik elsőként – ugyanez van amúgy sok Covid-fertőzöttnél is, első körben inkább arra érdemes gyanakodni. A különbség az, hogy a majomhimlőnél nagyobb eséllyel duzzadnak meg a nyirokcsomók. Ez azonban még mindig jelenthet rengeteg más, sokkal kevésbé veszélyes betegséget is.

A sokkal gyanúsabb jel az, hogy általában 1-3 nappal az első tünetek után megjelennek a kiütések, elsőként általában az arcon, majd onnan továbbterjednek a test többi részére, ezzel egy időben pedig a legtöbben be is lázasodnak.

A betegek döntő többsége ez után 2-4 hét alatt gyógyul meg, ha jó kórházi kezelést kap.

Ha értesülni szeretne a fejleményekről, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.