Remekül érzi magát Magyarországon és intenzíven terjed a cirádás vagy pettyes éticsiga, amely feltehetően emberi közvetítéssel érkezett az országba – mondta a 24.hu-nak Páll-Gergely Barna zoológus, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A cirádás vagy pettyes éticsiga a nálunk honos óriás éticsiga távoli rokona, és az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy képes kiszorítani élőhelyéről az őshonos fajt. Remek étvágyánál és azon hajlamánál fogva, hogy népes „csigabandákba” verődve járja a vidéket, a kiskertekben is megdöbbentő pusztítást képes okozni. Teste koromfekete, a háza pedig változatos fekete és sárgás mintázatot visel.

Páll-Gergely Barna szerint a cirádás éticsiga Észak-Afrikából származik, a Mediterráneum nyugati részében őshonos. Nagymértékű, Európa nagy részére kiterjedő inváziója azonban a modern kor terméke, az áru- és személyforgalom növekedésével a tojások, de akár még a felnőtt egyedek is könnyen jutnak el nagy távolságokra. Hazánkban az 1970-es években, Tihanyból származik az első észlelés, az a populáció azóta is él és virul.

Budapesten már összesen 180 helyszínen ismert a cirádás jelenléte, ebből 130 Budapest közigazgatási határán belül található, 20 pedig a fővároson és Pest megyén kívül. A terepi vizsgálatok előzetes eredményei azt mutatják: ahol a cirádás éticsiga megjelenik, ott az őshonos faj eltűnik vagy egyedszáma jelentős mértékben visszaszorul.

A cirádások csoportba verődnek, így fenyegetést jelenthetnek a kerttulajdonosoknak is, hiszen sok csiga rövid idő alatt okozhat nagy kárt. A zoológus biztos benne, hogy természetes terjedése és az elképesztő méretű áruforgalom miatt Magyarország nagy területei fertőzöttek az inváziós csigával, inváziójuk pedig csak fokozódik.

Páll-Gergely Barna azonban nem tart attól, hogy idővel eltűnik Magyarországról az óriás éticsiga: rendkívül szívós, tágtűrésű faj, legfeljebb a számarányok alakulnak át helyenként a behurcolt fajok javára.

.