Az Index interjút készített Jakab Ferenc virológusprofesszorral, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatójával, akit a majomhimlőről kérdeztek. Szerinte ez nem egy új keletű vírus, mert már az 1950-es évek végén felfedezték, és már a 70-es években leírták az emberre történő átterjedésnek a lehetőségét.

A szakember szerint rágcsálók adhatták tovább majmoknak a fertőzést, amely – bár időszakosan embert is képes fertőzni – alapvetően állatról állatra terjedő fertőzés.

A majomhimlő-fertőzés családjába tartozik a tehénhimlő is. Amikor a himlővakcinát kifejlesztette Edward Jenner, egy tehénhimlős tehén tőgyéről vett kis váladékkal oltotta be a pácienseit, akik ennek hatására védettekké váltak a fekete himlővel szemben is. Innen ered a vakcina elnevezés is, hiszen új módszerének a „vaccination” elnevezést adta, a tehén latin neve, a „vacca" után”

– mondta Jakab az interjúban.

A cikk szerint tehénhimlős rágcsálókat Magyarországon is találtak már a szakemberek. A majomhimlő azonban nem honos Európában, ez egy afrikai betegség, ami át tud terjedni emberre is, a tünetei pedig összetettek. „Lázas ízületi izomfájdalommal jár, ami után a láz lecsökken, aztán köhögés, légúti tünetek is jelentkeznek, és utána testszerte kiütések. Először ezek kis piros kiütések, aztán egyre jobban kis hólyagocskákká válnak, a hólyagocskák aztán kifakadnak, és a hólyagtartalom az, ami fertőzőképes vírusokat tartalmaz. Megjelenési formájában sokkal enyhébb, de nagyon hasonló a fekete himlő okozta bőrtünetekhez” – mondta a virológus.

Jakab Ferenc

YouTube/PTE1367

Jelenleg két ismert genetikai variánsa van a majomhimlőnek, ezek közül az egyik súlyosabb, a másik enyhébb tüneteket okoz.

Jakab Ferenc hozzátette:

minden felkészült laboratórium rendelkezik himlővírusok kimutatására alkalmas módszerekkel, PCR-tesztekkel is, bár ezek előállítása a szakértők számára nem okoz nehézséget.

„A PCR-tesztektől nem kell hasra esni. Bármelyik hallgatóm itt az egyetemen – minimális molekuláris biológiai előképzettséggel – tervez egy ilyen tesztrendszert, amit, ha kell, legyártatunk. De a majomhimlő esetében erre tömegesen biztosan nem lesz szükség. Soha nem lehet egy lapon említeni ezeket a majomhimlős eseteket egy Covid-járvánnyal. A Covid egy légutakon, cseppfertőzéssel, köhögéssel könnyen terjedő betegség. A majomhimlő nem”.

A virológus arról is beszélt, hogy nincs miért aggódni.

A világ, a szakma és talán az emberek is a Covid-járvány miatt sokkal kiélezettebbek a fertőző betegségek megjelenésére és követésére, és talán ezért is van az, hogy ez egy kicsit nagyobb hangsúlyt kapott, mint amit kapott volna három vagy négy évvel ezelőtt. De semmi ok nincsen félni, pánikolni vagy megijedni, ez nem az a típusú betegség, ami olyan járványt generáljon, mint mondjuk a koronavírus”

– mondta Jakab Ferenc az interjúban.

Kemenesi Gábor: „Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest"

Kemenesi Gábor szerint az új adatok arra utalnak, hogy a vírust valószínűleg sikerült az Afrikán kívül élő állatokra áthurcolni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.