A szünidő beköszöntével a diákok a szokásosnál is több időt töltenek az interneten, itt azonban számos veszély leselkedhet rájuk. Az ESET felmérése szerint csak minden ötödik magyar diák érzi magát biztonságban a neten.

A legtöbben (78 százalék) az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profilfeltöréstől tartanak.

A diákok többsége (54 százalék) fél a kártékony programoktól, kéretlen levelektől és rosszindulatú appoktól, és minden második diák tart attól, hogy online vásárlás miatt kerülhet bajba. A felmérésben részt vevő diákok amiatt is aggódnak, hogy bizalmas információk, képek szivárognak ki róluk a közösségi médiában (43 százalék), cyberbullying, azaz online zaklatás és gyűlöletkeltés áldozatává válnak (35 százalék), vagy online ragadozók környékezik meg őket (28 százalék).

15 éves lánytól csalt ki szexképeket és videókat egy húszéves férfi

A férfi többször zsarolta a kiskorú sértettet, aki végül a rendőrökhöz fordult.

A bűnözők előszeretettel szerzik meg a fiatalok jelszavait, azonosító számait, hitelkártya-, vagy társadalombiztosítási adatait, hogy azokat a legkülönbözőbb törvénytelen célokra használják, például hiteligénylésre, vagy nagy értékű internetes vásárlásra. A csalók gyakran keresik meg a fiatalokat olyan – nem létező – luxustermékekkel, amelyeket hamis webáruházakban „árulnak”, illetve csali állás- és ösztöndíjajánlatokkal, melyekért részletes személyes adatokat, sőt ezen felül akár állítólagos „regisztrációs vagy feldolgozási díjat” is kérnek.

"Összeomlanak, mikor rájönnek, mit csináltak" - Bojti Andrea gyermekpszichológus a netes zaklatásról

Nemrég egy szinte kamaszkorú magyar Youtube-videóssal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy részt vett egy gyermekkorú lány netes vetkőztetésében. De nem kell ehhez népszerű vloggernek lenni, a gyerekek sokszor egymást rántják a zaklató szerepébe, családi háttértől, közegtől függetlenül bárkiből lehet társtettes, ha rossz társaságba kerül.

Szintén kifejezetten veszélyesek a „szerelmi csalók” és „bizalmas barátok”, akik gyakran a közösségi médiában adják ki magukat olyan társkereső személynek, aki a kiszemelt áldozatnak – a róla elérhető információk alapján – valószínűleg tetszeni fog. Ha sikerül a kapcsolatfelvétel, privát üzenetekben igyekeznek bizalmas viszonyba kerülni, hogy pénzt csaljanak ki, vagy, hogy személyes találkozókra vegyék rá a fiatalokat.

Csizmazia-Darab István, az ESET kiberbiztonsági szoftvereit forgalmazó Sicontact Kft. IT biztonsági szakértője az alábbi trükköket javasolja a diákoknak, amikkel túljárhatnak az online csalók eszén:

• Használjunk otthoni, iskolai hálózatot, vagy mobilnetet, vagy virtuális magánhálózatot (VPN), ami titkosítani fogja az összes adatot.
• Kerüljük a jelszóval nem védett nyilvános wifi-kapcsolatokat.
• Ne tegyük nyilvánosan elérhetővé a saját, illetve az ismerőseink személyes adatait a közösségi médiában.
• Ha e-mailben személyes információkat kérnek tőlünk, az már gyanús, hiszen a bankok, szolgáltatók nem így szokták felvenni az adatokat.
• Alapszabály, hogy ami a neten túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában átverés.
• Ha egy idegen chatüzenetekben próbál kapcsolatba lépni velünk, és rövid időn belül szerelmet is vall, vagy mély barátságról számol be, akkor ott valami nagyon gyanús. Akár egy gyors, kép alapján történő kereséssel is kiderülhet, hogy valós, vagy esetleg közismerten veszélyes személlyel van-e dolgunk.
• Gondoljuk meg, kivel osztjuk meg a webkamera képét, és ha nem használjuk, takarjuk le és kapcsoljuk ki.

Az ESET kifejezetten a diákok számára kiberbiztonsági kisokost is összeállított, amely innen letölthető. Az összefoglaló nemcsak a diákok, hanem a szülők és pedagógusok számára is hasznos segítség az internetes biztonságot érintő kérdésekben, legyen szó védekezésről vagy megelőzésről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.