szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hímivarsejtek a hüvelyen belül sokkal inkább csapatokban, mintsem egyénileg mozognak. A kutatók szerint így nagyobb a túlélési esélyük.

A spermiumokkal kapcsolatban általánosan elterjedt elképzelés, hogy egymással versenyezve próbálják megtermékenyíteni a petesejtet. Egy 2017-es, valamint egy, a napokban a Frontiersben megjelent tanulmány azonban arra világít rá: a hímivarsejtek csapatokba tömörülve igyekeznek túlélni a hüvely környezetét. A felfedezésre alapozva a jövőben olyan kutatásokat végezhetnek a szakemberek, amelyek a női reproduktív váladékra, valamint a spermiumok csoportos mozgására fókuszálnak. Mindez új módszereket adhat a megmagyarázhatatlan meddőségek diagnosztizálására.

Próbáljon meg egy lábon állni 10 másodpercig - ha nem tud, az nagy bajt is jelenthet

Egy új kutatás nyomán azt javasolják egészségügyi szakemberek, hogy a vizsgálatok során azt is nézzék meg a páciensél, hogy tud-e fél lábon egyensúlyozni. Ebből ugyanis súlyos egészségügyi gondok szűrhetők le.

Az Interesting Engineering az eddigi félreértést – vagyis azt, hogy a spermiumok egyedül küzdenek a túlélésért – az adta, hogy a hímivarsejtek viselkedését a hüvelyen kívül vizsgálták a szakemberek. Csakhogy laboratórumi körülmények között teljesen más a viselkedésük, mint a hüvelyen belül, ahol jóval nehezebb megfigyelni őket.

Chih-kuan Tung, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója még egy 2017-ben írt tanulmányban számolt be arról, hogy a hímivarsejtek másfajta viselkedését sikerült megfigyelniük. Ehhez a bikák spermiumát vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a sejtek egységekbe tömörülnek. Ugyanakkor ennek előnye nem volt egyértelmű, a csapatok ugyanis nem mozogtak gyorsabban az egyéneknél.

Fogyókúrázna? Ezt kell tennie, hogy ne legyen belőle baj

A Semmelweis Egyetem szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a drasztikus fogyókúrázás komoly egészségügyi kockázatot rejthet.

A kérdés megválaszolásához ezúttal egy újabb vizsgálatot végeztek el a kutatók. 100 millió hímivarsejtet helyeztek egy szilikon csőbe, majd olyan folyadékkal töltötték azt meg, ami hasonlít a méhnyak- és méhnyálkahártya közegére. A kutatók ezután fecskendők segítségével szimulálták az áramlást. A kutatók megfigyelése szerint áramlás hiánya esetén a csoportok gyorsabban úsztak mint az egyedek, megléte esetén pedig könnyebben jutottak át az áramlaton, mint egyedül közlekedő társaik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!