Időnként felbukkannak a médiában „szenzációs” esetek, melyekben halottnak nyilvánított személyek később felébrednek – a temetésükön, vagy az odáig vezető folyamat valamely szakaszában.

Szerencsére az ilyen esetek, melyekben még élő embereket nyilvánítanak halottnak, ritkák. Mint a The Conversation írja, napjainkban annak megállapítására, hogy egy személy tényleg halott-e, több dolgot is ellenőriznek az orvosok: a légzés- és szívhangok meghatározott ideig tartó hiánya, a mozdulatlan, tág pupillák és az ingerekre történő reagálás hiánya jelezheti, hogy az illető valóban, ténylegesen elhunyt.

Ritka, de sajnos előfordul, hogy bár ezzel a folyamattal igazolják a halál beálltát, de a páciens később mégis életjeleket mutat. A The Conversation szerzője, Stephen Hughes orvostudományi oktató több ilyen esetet is összegyűjtött.

Egy esetben egy kórházi dolgozó halottnak nyilvánított egy idős nőt, aki nem sokkal később ismét lélegezni kezdett, és a pulzusa is helyreállt. Egy másik esetben is halottnak nyilvánítottak egy beteget, aki túladagolta az epilepsziára felírt gyógyszereit. A nő lába később a halottasházban rángatózni kezdett, komoly megdöbbentést keltve. Az illető a szerző emlékei szerint később fel is épült.

Kiderült egy halottnak nyilvánított emberről Sanghajban, hogy még nagyon is él

A vuhani lezárások óta Kína viszonylagos nyugalomban élte át a koronavírus-járvány elmúlt két évét, az omikron azonban mindent megváltoztatott. Bár csak négy napnak indult, Sanghajban négy hete van gyakorlatilag hermetikusan bezárva a lakosság, köztük több magyar. Ők a hvg360-nak szürke zónából beszerzett élelmiszerről, szalaggal körbekerített lakóközösségekről, árgusan figyelő őrökről és a válásig frusztrált szomszédokról is meséltek.

Az ilyen esetekre magyarázattal szolgálhat a halál ellenőrzését elvégző orvos mulasztása, mondjuk egy felületes vizsgálat, melynek következtében a szakember nem hallja mondjuk a szívhangokat vagy a gyenge légzést. Vannak azonban gyógyszerek, melyek megnehezíthetik ezt a vizsgálatot.

Bizonyos, az orvosok által használt nyugtató készítmények, melyek az agyat védik a károsodástól, és jellemzően a komoly sebészeti beavatkozásoknál használják őket, okozhatnak ilyet – elsősorban túladagolás esetén. Ez esetben a légzés és a keringés is annyira lecsökkenhetnek ezektől, hogy úgy tűnhet, a beteg meghalt. Ám ha ez a készítmény kiürült a szervezetből, az illető felébredhet.

Okozott már ilyen tévedést a diazepam (Valium) és az alprazolam (Xanax) is, valamint egyes toxinok (méreganyagok) is kelthetik azt a hatást, hogy az adott személy már nincs életben.

A hideg vízbe merülés is vezethet a halál illúziójához, lévén lassítja a szívritmust – írja a szerző. Az orvoslásban azt tanítják, hogy csak akkor lehet halottnak nyilvánítani egy vízbe fulladt beteget, ha már felmelegítették.

Az orvosokat az ájulás is megtévesztheti, ugyanis a bolygóideg (mely a szervezetünk leghosszabb idege) ájulásra aktiválódik, és csökkenti a szívverést és a vérnyomást.

A The Conversation szerzője egy szomorú példát is hozott erre: egy terhes hondurasi tinédzser egy, a környéken történt lövöldözéstől annyira sokkot kapott, és azt hitték róla, belehalt. A temetése után egy nappal azonban a sírjából sikoltozást hallottak – jó eséllyel a hosszan tartó ájulás után ébredt fel, de mire hozzáfértek, elhunyt.

A szerző szerint ezek az esetek nagyon ritkák, talán ezért is annyira szenzációsak, amikor mégis megtörténnek. Néhány éve Magyarországon is történt egy hasonló eset.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.