Kína azt tervezi, hogy 2030-ban landolnak majd az első űrhajósai a Holdon. A küldetés során két rakétát küldene a Földet kísérő égitesthez: az egyik az lenne, amelyik majd landol a felszínen az űrhajósokkal, míg a másik magukat az asztronautákat viszi el a Holdig.

A Reuters jelentése szerint az ország emberes űrküldetésekért felelős ügynöksége, a CMSA mérnöke arról beszélt az állami médiának, hogy a két rakéta egymástól függetlenül érné el az égitest pályáját, a dokkolást követően pedig az űrhajósok átszállnának a leszállóegységbe, ami aztán elviszi őket a felszínre.

A két indítással Kína igyekszik megkerülni azt a jelentős technológiai kihívást, ami egyre nagyobb problémát okoz a kiéleződő űrversenyben: nevezetesen, hogy nincs olyan nagy teherbírású óriási rakétája, mint az amerikai NASA Space Launch System (SLS) vagy a SpaceX Falcon Heavy.

Ahhoz, hogy az űrhajósok le tudjanak szállni a Hold felszínén, magukkal kell vinniük a leszállóegységet, oxigént, vizet és egyéb felszerelést, ami a küldetéshez kell. Ezek mind növelik a hasznos teher súlyát, amit el kell juttatni az égitestig.

Egy kínai cég egy az egyben lenyomná a SpaceX-et, jövőre indulhat a többször is újrafelhasználható rakétája

A Galactic Energy egy kisebb rakéta sikeres tesztjei után nagy fába vágja a fejszéjét: 2024-ben elindítaná az 5 tonna hasznos teher szállítására alkalmas hordozórakétáját, ami egy egyedi hajtóművel is fel van szerelve.

Ezt a feladatot Kína kétlépcsős folyamatban oldaná meg a Hosszú Menetelés 5 rakétájával. Eközben már tervezi a Hosszú Menetelés 9 és a Hosszú Menetelés 10 rakétákat, amelyek képesek lennének egyetlen indítással eljuttatni a felszerelést és az űrhajósokat a Holdig.

A tervek szerint ha a kínai űrhajósok végeztek a Hold felszínén, visszatérnek a leszállóegységbe, majd az égitest körül keringő űrhajó hazaszállítja őket.

A NASA eközben azt tervezi, hogy 2025-ben küld űrhajósokat a Holdra, egy állandó bázis létrehozásával pedig kiaknázná a felszín alatti ásványkincseket, amik később egy Mars-küldetés indítását könnyítenék meg. Kína igyekezett Amerikával lépést tartani, de a 2027-es indítási dátumot végül 2030-ra tolta el.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.