A Kopernikusz Intézet éghajlatváltozási szolgálatának igazgatóhelyettese, Samantha Burgess szerint mind a globális felszíni hőmérséklet, mind az óceánok felszíni hőmérsékletének tekintetében új rekordok születtek, ezek pedig katasztrofális következményekkel járhatnak az emberekre és a bolygóra nézve.

Az eddig rekordot tartó, négy évvel ezelőtti július átlaghőmérséklete 16,63 Celsius-fok volt, idén 0,33 Celsiussal többet mértek. A levegő hőmérséklete 0,72 volt, melegebb, mint a júliusra vonatkozó átlag az 1991 és 2020 közötti időszakot nézve.

Emellett az óceánok felszíni vízhőmérséklete is szokatlanul magas április óta, júliusban pedig még inkább nagy növekedést figyeltek meg. 30-án 20,96 fokos abszolút rekordot mértek. A Kopernikusz jelentése szerint az antarktiszi jégtakaró műholdas megfigyelésének időszaka alatt most júliusban érte el a legkisebb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet mértek az átlagosnál.

A World Weather Attribution nemzetközi tudományos hálózat a jelenségről elmondta, az Európában és az Egyesült Államokban tapasztalt hőhullámok lehetetlenek lettek volna az emberi tevékenység hatása nélkül.

A Kopernikusz Intézet tudósa azt is hozzátette, az egész évet tekintve az idei eddig a harmadik legmelegebb év globálisan, a július pedig 1,5 fokkal áll az iparosodás előtt mért szint felett.

A 1,5 Celsius-fokos érték ugyan szimbolikus lehet, mivel a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezményben ez határértéknek számít, de a 2023-as év minden bizonnyal még nem zárja le ezzel a rekordok sorát, többek között az El Nino jelenség miatt, ami valójában a további globális felmelegedést irányozza elő.

Visszatért az El Niño, rekordforróságot és egyéb szélsőséges időjárási jelenségeket hozhat magával

A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.