Szenzációs eredményről számoltak be amerikai kutatók a Nature című tudományos lapban: több mint két éven át élt gondtalanul egy majom azzal a vesével, amit egy génmódosított törpemalacból ültettek át a szervezetébe.

A Science News szerint a csapat úgy módosította a sertés genomját, hogy a szervei az emberek számára is jók legyenek. Az ilyen génszerkesztés a jövőben lehetővé teheti azt is, hogy emberekbe is be lehessen ültetni a különböző állatok szerveit.

A kutatást az eGenesis biotechnológiai cég finanszírozta annak reményében, hogy a jövőben a xenotranszplantációval – vagyis a fajok közötti szervátültetéssel – lessen kezelni a globális szervhiányt. Mike Curtis, a cég vezetője szerint

sokaknak azért kell meghalniuk, mert bár meg lehetne menteni az életüket egy új szervvel, az nem áll rendelkezésre.

AMELIE-BENOIST / IMAGE POINT FR / IMAGE POINT FR / BSIP VIA AFP

A probléma megoldása xenotranszplantáció útján nem egyszerű. Ahhoz, hogy egy sertés szervét egy ember szervezete is befogadja, genetikailag módosítani kell az állatot, különben a szerv az átültetés után kilökődne. Az ember immunrendszere olyan cukrokat lát a sertésmolekulákban, amelyeket úgy azonosít, hogy azoknak nem szabadna a szervezetben lenniük. A génmódosítás után azonban van esély arra, hogy nem megtámadja, hanem befogadja azt a test.

Korábban voltak már hasonló kísérletek. 2021-ben a New York-i Egyetem tudósai egy agyhalál állapotában lévő nőbe ültettek be egy sertésvesét, hogy megnézzék, hogyan reagál arra a szervezet. Ezután jött az azóta híressé vált transzplantáció, amikor sertésszívet kapott egy 57 éves amerikai férfi. Bár nem sokkal később meghalt, a gyakorlat azt mutatta, maga az eljárás életképes lehet.

Nemrég pedig Lawrence Faucette lett a második élő ember, aki sertésszívet kapott. Rajta szeptemberben végezték el a beavatkozást, és azóta is jól van.

Újabb két emberbe ültettek sertésszívet, az eredmények biztatóak

A New York-i sebészek a genetikailag módosított szervet két olyan emberbe ültették be, akiket már csak a gépek tartottak életben.

A mostani kísérletekben kutató Curtis szerint a csapat összesen 15 majomba ültetett sertésvesét a kísérlet során. Közülük nyolc, amelyik genetikailag módosított szervet kapott, 176 napon át élt, de volt olyan állat, aki 758 napig maradt életben. Azok az állatok viszont, amelyeknél a vesét nem módosították, átlagosan 24 napig élték túl a beavatkozást.

A szakember szerint az eredmény biztató, és azt mutatja, hogy a xenotranszplantáció valós alternatíva lehet a jövőben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.