Logikusnak tűnik a feltételezés, hogy maximálisan objektív a pénzfeldobás eredménye. Két oldala van az éremnek és a feldobása, a levegőben pörgése, majd leesése véletlenszerű, így 50-50 százalék az esélye annak, hogy jól tippelünk azzal kapcsolatban, melyik oldalán landol.

Nos, ez nem így van. Holland kutatók több mint 350 ezer érmefeldobást megfigyelve megerősítettek egy korábbi feltételezést: az egyik oldal (ugyanaz, ahonnan indult a dobás) kicsit nagyobb valószínűséggel (körülbelül 51 százalékkal) vezet, azaz enyhén billennek az esélyek. Persi Diaconis amerikai matematikus 2007-ben fogalmazta meg azt az elméletét, hogy a precesszió (a forgó és keringő mozgások periodikus változásai) miatt az érme több időt tölt a levegőben úgy, hogy a kezdeti oldala felé nézzen. Feltételezése szerint ez az enyhe torzítás 1 százalékkal nagyobb esélyt ad az érmének, hogy ugyanúgy landoljon, ahogyan feldobták.

Az Amszterdami Egyetem kutatói, Diaconis elméletének nyomába eredve, 48 személyt vontak be kísérleteikbe. A résztvevőknek – a tervezési torzítások kiküszöbölése érdekében – 46 különböző országból származó érmét kellett feldobniuk, 350 757 alkalommal. Minden egyes feldobást aprólékosan feljegyeztek, külön figyelve arra, hogy az érme ugyanabban az irányban landolt-e, mint a kezdeti helyzete.

A jelenleg felülvizsgálásra váró eredmények megerősítették Diaconis spekulációját: volt egy kisebb eltérés. Az érmék az esetek 50,8%-ában a kiindulási pozíciójukban landoltak. A csapat enyhe eltéréseket figyelt meg az eredményekben attól függően, hogy ki dobta fel az érmét. Viszont abban semennyit sem torzított az eredmény, hogy merre volt az érme felső, illetve alsó része.

Az említett százalékos eltérés persze nem tűnhet soknak, azonban – írják a kutatók – sok dobás esetén már igenis számítanak. Az X-en (korábbi nevén Twitteren) közzétett bejegyzések sorozatában a vezető kutató megosztott egy gondolatkísérletet: „Ha egy dollárban fogadna egy érmefeldobás kimenetelére (azaz 1 dollárt fizet a belépésért, és az eredménytől függően 0 vagy 2 dollárt nyer), és a fogadást ezerszer megismétli, akkor az érmefeldobás kezdőpozíciójának ismeretében átlagosan 19 dollárt nyerhetne”. S hogy mi következik mindebből? Például az, hogy ha az érmefeldobást nagy téttel járó döntéshez használják, senki se ismerje az érme kiindulási helyzetét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.