Párizs immár nemcsak a szerelem és a fény városa, ennél sokkal kevésbé vonzó meghatározással is illetik: a francia főváros az ágyi poloskák városa. De Párizson kívül már számos európai város rettegett beköltözői lettek ezek az igencsak kellemetlen kis vérszívók, amelyektől szinte lehetetlen megszabadulni.

Ha ezek a kis élőlények nem észlelnek semmit, ami vonzaná őket, akkor rejtve maradnak és vígan szaporodnak a házak hasadékaiban, repedéseiben. Viszont csábítóan hat rájuk a meleg, a szén-dioxid és bizonyos vegyi anyagok, amelyeket az emberi test termel, éppen ezért éjjel szívesen támadnak. Mindebből már adódik is előcsalogatásuk (és tágabb értelemben kiirtásuk) módszere: az emberi csali. Ez persze nem mondható túl humánus módszernek, ezért is üdvözlendő két svéd egyetemista ötlete: egy különleges ágyipoloska-csalogató.

A KTH Royal Institute of Technology hallgatói egy olyan gépet terveztek, amely kiválthatja ez esetben az embert. Nem véletlen, hogy ezen dolgoztak: egyikük szó szerint a saját bőrén tapasztalta meg, milyen érzés emberi csalinak lenni ebben az esetben. Az új eszköz egyébként nem csupán előcsalja a poloskákat, de csapdába is csalja, azaz megfogja őket.

A prototípus messzire elérő szén-dioxidot bocsát ki, amit a poloskák képesek észlelni. A gép magához vonzza őket, és az állatok ott rekednek. A prototípus már működőképes, de dolgoznak a fejlesztésen is: egy kamerán, amely megfigyelné a poloskák viselkedését, és ennek megfelelően optimalizálná a szén-dioxid-kibocsátást.

KTH/David Callahan

Elektronikus poloskafigyelő már jó pár van a piacon, ezek az ágyi poloska jelenlétének kimutatására szolgálnak. „Technológiánk arra összpontosít, hogy mit tegyünk, miután ágyi poloskát észleltünk. Azaz a fertőzés kezelésére összpontosítunk, és amennyire tudjuk, nincs más technológia az ágyi poloskák vonzására és elfogására" – vélik az ötletgazdák.

A fiatalok ellenőrzött környezetben tesztelték a prototípust, és úgy tűnik, minden jól működik. A következő lépés (amelyen már dolgoznak) egy labor felállítása az Egyesült Királyságban, amely egy bútorozott lakóteret szimulál valódi poloskákkal. Különféle készítményeket is fejlesztenek, hogy javítsák a poloskacsapda vonzerejét. A végső céljuk, hogy a szerkezet vonzóbb legyen a poloskák számára az embernél és elég vonzó legyen ahhoz, hogy a szomszéd szoba helyett a poloskák inkább ezt válasszák. Úgy tűnik, ez a csapda a fertőzés eddigieknél gyorsabb leküzdésében is segíthet. Külön előnye, hogy nem kell hozzá vegyszer, ugyanis sok mai poloska már immunissá vált az általánosan használt rovarirtó szerekre.

A fiatalok szabadalmaztatni szeretnék a készüléket. A függőben lévő szabadalommal megalapították a SimulAir céget a KTH Innovation támogatásával. Terméküket Ifigeniának nevezték el, egy, a görög mitológiából származó hercegnőről, akit Artemisz istennőnek áldoztak fel a trójai háború alatt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.