Feladtunk egy hirdetést a Facebook Marketplace-en. Ami utána történt, az tanulságos: aki nem figyel, annak az összes pénzét leemelhetik
Hogy önnek már ne kelljen: feltettünk egy hirdetést, és hagytuk magunkat, bedőltünk az AirPodsunkért szinte azonnal bejelentkező csalónak a Facebook Marketplace-en. Majdnem teljesen végigvittük azt, amit tőlünk kért, és kijelenthető: mára egészen profik lettek a csalások. Ugyanakkor, ha figyel néhány intő jelre, kibabrálhat a pénzére utazó kiberbűnözőkkel.
- Minden irányból önre utaznak, de a legtöbb esetben kivédheti őket – mutatjuk a módszereiket
- 4 példa arra, mekkora bajt hozhat bárki nyakára a mesterséges intelligencia – vagy éppen mekkora megkönnyebbülést
- A csalók türelmesek – így lesz egyetlen e-mailből végül több milliárd forintnyi kár
Nincs könnyű dolga annak, aki kevésbé érzi magát jártasnak a digitális világban. Ezt a csalók is tudják – és aktívan ki is használják. Az elmúlt időszakban nem telt el úgy hét, hogy ne érkezett volna hír valamilyen új – vagy kiújult – csalási formáról, melyek receptje közös, legfeljebb a fűszer más.
A végcél ugyanis az esetek többségében az, hogy hozzáférést szerezzenek a netbankjához, de legalább a kártyaadataihoz.
Ha egy ilyen adathalász (phishing) támadás sikerrel jár, már tényleg csak a csalók csekély jóindulatán múlik, hogy mennyire apasztják le az egyenlegét. Jól szemlélteti a helyzet súlyosságát, hogy az OTP Banknál napi egymillió forintos átutalási limitet állítottak be alapértelmezetten – éppen az elszaporodó csalások miatt. A legnagyobb hazai pénzintézet lépése azt követően érkezett, hogy a bankfelügyeleti feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a pénzintézeteknek, amely szerint az internetes csalásokkal szembeni intézkedéseket vár el a bankoktól.
Hogy mekkora a baj, arra a CIB Bank megbízásából készített friss, reprezentatív kutatás is rámutat: eszerint a hazai felnőtt lakosság többsége, 56 százaléka került már olyan helyzetbe, hogy interneten keresztül vagy bankok nevével visszaélve próbálták megkárosítani.
A sikeres csalások aránya az online piactereken (33%) és a hamis weboldalakon (32%) a legmagasabb, de az is kiderült, hogy az áldozattá válás nem függ sem a társadalmi, sem a demográfiai helyzettől.
Apróhirdetés nagy veszélyekkel
A csalók gyakorlatilag minden fronton támadást indítottak, és egy sor ismert szolgáltatás nevében igyekeznek tőrbe csalni az embereket. Itthon gyakori a Netflix, a Posta és a Magyar Telekom nevekkel történő visszaélés, és a mintázatok alapján látható, hogy a piacvezető, legalábbis nagyon népszerű márkák élveznek kiemelt figyelmet – valamint a legtöbb bank.
A csalások melegágya lett a Facebook Marketplace is. A világ legnagyobb közösségi oldalának piactere Magyarországon is rendkívül népszerű, a különböző Településnév adok-veszek csoportokban emberek ezrei kínálják eladásra használt portékáikat a Facebook apróhirdetési rendszerével.
Ezt a rosszindulatú felek is tudják, és folyamatosan fejlesztik a módszereiket – többnyire a gyanútlan hirdetőket célozva.
Hogy valós képet kapjunk arról, mekkora veszélyt jelent bedőlni egy ilyen csalásnak, feladtunk egy Apple AirPods-hirdetést a Marketplace-en, és vártuk a „jelentkezőket”. Nem is kellett sokat várni, hogy a mit sem sejtő fiktív áldozatunkhoz, Hiszékeny Gáborhoz befusson az első csaló.
A vevő, aki mindent intéz
Néhány órával a hirdetés feladása után egy Papp Hanna nevű profilból érkezett egy üzenet. A vevőjelölt első kérdése az volt, lehetséges-e GLS-es kiszállítás. Persze az ő kontójára, fizeti, hogy nekünk még kényelmesebb legyen. Természetesen – vágtuk rá határozottan, mire a csaló e-mail-címet kért, hogy intézze a szállítást és a fizetést.
Fiktív alanyunkkal ennek eleget is tettünk, a levél pedig kb. 10 perc múlva be is futott a megadott e-mail-címre. Itt kezdett igazán csavaros lenni a történet.
A vevő ugyanis közölte: már ki is fizette a meghirdetett fülhallgatót, és megszervezte a szállítást is. A továbbiakhoz – kérte –, lépjünk be az e-mail-fiókunkba, nyissuk meg a levelet, és az ott megadott linkre kattintva válasszuk ki a bankunkat a listából, majd „vegyük át” a pénzt.
A rendkívül előzékeny hozzáállás bizonyára nem véletlen: a hirdetőnek alig kell csinálnia valamit, mindent intéz a vevő. A kapott levél a GLS futárszolgálat arculati elemeit másolja, rendkívül hitelesen. Ugyanez mondható el a linkre kattintva megnyíló oldalról is.
A csalás érdemi része a „Fizetés elfogadása” gombra kattintva indul meg. Itt ugyanis egy választóoldal nyílik meg, valamennyi nagyobb magyar pénzintézet nevével és fotójával.
Az egyes bankok logójára kattintva az adott pénzintézet netbankjának bejelentkezési oldala nyílik meg – látszólag. Ugyanis természetesen nem az igazi, hanem annak tökéletesnek látszó másolata tárul a vevő elé, ahol meg kell adnia a belépési adatait – a felhasználónevet/azonosítót, valamint a jelszót is.
Egy távoli szerverre, egyenesen a támadók markába repülnek az adatok
A látszólag hiteles banki oldalak mögött azonban komoly veszély rejtőzik. A honlapokat ugyanis rosszindulatú felek hozzák létre, és épp azon dolgoznak, hogy megszerezzék a netbankja belépési adatait. Az igazihoz.
Ezen a ponton természetesen behúztuk a féket, de Hiszékeny Gábor erre a célra létrehozott e-mail-címét, valamint egy erősnek tűnő jelszót beírtunk. A „rendszer” itt kis türelmet kért, majd kb. 2 perc után érkezett is a válasz a jobb alsó sarokban megbúvó chat ablakból: helytelen adatok. Nahát-nahát, honnan tudják?
Csak feltételezni tudjuk, mi történik a másik oldalon, de mivel számos, valódinak tűnő, de véletlenszerűen generált e-mail–jelszó-párossal megpróbálkoztunk még, és némi csúszással mindig jelezte a chaten valaki, hogy nem jók az adatok, van egy elméletünk. Ez pedig az, hogy a támadók valós időben figyelik a beírt adatokat, majd a tényleges netbanki oldalon beírják őket (akár gépi erővel, akár kézzel).
A chatnek is lehet még funkciója: manapság már lehetetlen belépni az internetbankokba pusztán az e-mail-cím–jelszó párosával. Vagy egy értesítést megnyitva kell hitelesíteni a bejelentkezést, vagy meg kell adni egy SMS-ben kapott kódot. Bizonyára ezt még elkérik a chatben.
A csalárd oldalt elküldtük egy informatikai szakértőnek is, aki azt mondta: az adatokat bekérő szövegdobozok egyszerű formok, melyek titkosítatlan szövegként továbbítják az ott beírt adatokat egy távoli szerverre. Lényegében olyan, mintha egy papírlapon átnyújtaná a belépési adatait valakinek.
Ezekre érdemes figyelni
Az oldal egyszerű, de profi munka. Utóbbit igazolja az is, hogy nagyjából lehetetlen lenyomozni, hová futnak be a begyűjtött adatok – a támadók gyakorlatilag mindent megtesznek önmaguk elrejtése érdekében.
A támadás célja egyértelmű: belépni az ön netbankjába. Ha ez sikerül, tetszőleges összeget emelhetnek le a számlájáról, és ennek csak az szabhat határt, hogy mekkora az egyenlege, vagy hogy a limitek mit engednek meg. Ráadásul, mivel ez nem a bank hibája, nem is érdemes kártérítést várni – legfeljebb a hatóságokhoz fordulhat.
Nagyon fontos tehát résen lenni, és néhány dologra kiemelt figyelmet fordítani:
- ha valaki vevőként előre le akarja szervezni a fizetést és a szállítást, az mindig legyen gyanús;
- mindig nézze meg az e-mail feladóját, és ha az véletlenszerű szavakból áll, nem egyértelműen az adott cég nevéből, gyanakodjon;
- ugyanez érvényes a megnyitott linkekre is a böngésző címsorában;
- ha indokolatlanul sürgetik, az árulkodó jel lehet;
- de a legfontosabb: soha, semmilyen formában ne adja meg a banki belépési adatait ismeretlen, máshonnan megnyitott felületen. Érdemes könyvjelzőként menteni a böngészőjében a valódit, és mindig onnan megnyitni.
Az általunk tesztelt csalás során a rosszindulatú fél folyamatosan érdeklődött afelől, hogy megkaptuk-e az e-mailt, és sürgetett is bennünket. Ugyanez történt a csalárd banki chatjében is: egy ponton még azt is felvetették, hogy ha nem emlékszünk a belépési adatainkra, küldjük el az oldal linkjét egy ismerősünknek, aki majd átveszi a pénzt helyettünk – aztán ő átutalja nekünk.
A levelezés nyelvezete hol jobb, hol rosszabb volt, de egy-két megmosolyogtató fordítást leszámítva nem volt kirívóan rossz a levelek magyarsága. Amikor már egy ideje nem reagáltunk, de az oldalakat megnyitva hagytuk az erre a célra elkülönített böngészőben, már oroszul érdeklődtek, hogy itt vagyunk-e még. Az adott link általában 2-3 óráig élt, majd teljesen törölték a támadók.
Ön teheti a legtöbbet a saját adatai védelméért
Természetesen ez csak egy homokszem a csalások homokviharában, a támadók újabb és újabb módszereket dolgoznak ki, hogy átverjék az embereket. A fenti csalás azonban gyakorinak mondható a Marketplace-en, és természetesen nemcsak a GLS, de más futárszolgálatok nevével is visszaélnek – itthon népszerű még a FoxPost is.
Azzal azonban, ha valaki kétszer átgondolja, milyen adatokat és hol ad meg, már sokat tett azért, hogy ne legyen a csalók áldozata.
Ami pedig a Facebook Markeplace-t illeti, ezen az oldalon találhat egy leírást a csalók jelentéséhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.