szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar állami szervek 2023-ban 2680 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, ez több mint kétszer annyi, mint amennyire 2021-ben voltak kíváncsiak. Tavaly a kérések 40 százalékát a Meta elutasította.

Egyre gyakrabban érdeklődnek a magyar hatóságok a felhasználók Facebook-adatairól: a Meta legfrissebb átláthatósági jelentése szerint 1083 kormányzati adatkérés érkezett hozzájuk 2023 második félévében a magyar hatóságoktól, amelyek szintén rekordszámú, 1267 ember vagy oldal információira vonatkoztak. (Egy kérelem egyszerre több személyre vagy oldalra is vonatkozhat.)

A magyar hatóságoktól a Metához beérkezett kérelmek száma
Meta átláthatósági jelentés

Tavaly összesen 2116 kérvénnyel fordultak a Metához, ez messze magasabb szám, mint a hasonló lakosságú Csehországból érkező 1421 darab megkeresés, de elmarad az osztrák 3311-től. A magyar hatóságok fokozódó kíváncsiságát tükrözi, hogy a 2023-as adatkérések száma több mint a duplája a 2021-ben küldött 1019 darab összes megkeresésnek.

A magyar kormányzat tavaly összesen 2680 Facebook-fiókról kért információt, amire még szintén nem volt példa Magyarországon. A megkeresések legnagyobb részénél bírósági eljárásokra hivatkoztak, de az első félévben 13, a másodikban pedig 7 súlyos bűncselekmények megelőzésére vonatkozó vészhelyzeti kérelmet is küldtek.

Az elmúlt nyolc évben 50,68 százalékban tartották csak formailag megfelelőnek vagy jogilag indokoltnak a megkereséseket, ez azonban tavaly 60 százalék körülire emelkedett. Ez azonban még mindig elmarad Ausztria és Csehország arányától, az előbbi ugyanis 75, az utóbbi 80 százalék felett nyújtotta be sikeresen az adatszolgáltatási kérelmét.

A kérések sok dologra vonatkozhatnak, kezdve a Facebookra való belépés földrajzi adataitól például kapcsolati hálókig, üzenetadatokig vagy a feltöltött képek eredeti exif-adataiig.

Orosz dezinformátorok szerint Beloruszba menekülnek az EU diktatúrája elől a lengyelek

Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!