Itt az ősz, rövidebbek a nappalok, alacsonyabb a hőmérséklet, és hamarosan mindent ellepnek a poloskák. Igen, az ön otthonát is: a „büdösbogarak” ugyanis megtalálják a rést a pajzson, és ha valahol átférnek, ott be is mennek. Szúnyogháló nélkül esélytelen kint tartani őket, és ha már bejutottak, a kitessékelésük is kellemetlen élmény lehet: védekezés gyanánt orrfacsaró bűzt árasztanak, amit mindenki ismer, akinek volt szerencséje hozzájuk. Ugyanezen okból lecsapni és megnyomni sem jó ötlet őket.

A magyarok életét két idegenhonos faj, a zöld vándorpoloska, valamint a barnás márványpoloska keserítheti meg elsősorban. Bár egyik sem őshonos, mindkettő gyorsan terjed Magyarországon, és az otthoni kellemetlenségek mellett sokkal komolyabb probléma, hogy a mezőgazdaságban és a kiskertekben is jelentős károkat okoznak. Hogy idén mire lehet számítani, arról Torma Attila biológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát, poloskaszakértőt kérdezte a 24.hu.

A vándorpoloska a meleget szereti, és Kelet-Afrikából származik – hazánkban a 2000-es évek elején bukkant fel. Hogy hogyan került az országba, nem tudni pontosan; az emberi tevékenység mellett az is benne van a pakliban, hogy természetes úton jutott ide, és mivel egyre melegebb az idő, és kevesebb a téli fagy, egyre jobban érzi magát. Mára már az ország teljes területén elterjedt.

Az ázsiai márványpoloska Kelet-Ázsiából, Kína területéről származik, és kicsit később, 2013-ban észlelték először Magyarországon. Ezt már bizonyosan az ember hurcolta be Európába és Észak-Amerikába is.

„Mára mindkét faj megállíthatatlanul, inváziós mértékben terjed és sokasodik Magyarországon. A különbség annyi, hogy a korábban érkezett vándorpoloska már a természetben is hódít, míg a márványos egyelőre megmaradt a városokban és azok környezetében” – magyarázza Torma Attila.

Az idegenhonos fajok az őshonosaknál is nagyobb mértékben szaporodhatnak el, már csak azért is, mert természetes ellenségeik zöme itt nem található meg. A szakértő szerint a márványpoloska is „szinte biztosan” meghódítja majd a természetes élőhelyeket, mivel minden körülmény kedvező.

Ráadásul mindkét faj „kétgenerációssá” válhat, azaz az adott évben lerakott petéknek van idejük kifejlődni, a második generációnak is szaporodóképes imágóvá válni, és ismét petéket rakni.

Az idei időjárási helyzet, valamint a tények ismeretében Torma Attila hangsúlyozza: idén is jelentős poloskainvázióra lehet számítani nagyjából szeptember végén, október elején – amikor hűvösebbre fordul az idő.

Az invázió oka, hogy a poloskák biztonságos, lehetőség szerint fagymentes helyet keresnek maguknak télire, ahol dermedt állapotban túlélhetik a telet. Ideálisak ehhez a rejtett zugok, amiből az emberi környezetben akad bőven – bár a fűtött lakások száraz klímája pechükre csökkenti a túlélési esélyüket.

Torma Attila megjegyzi: a poloskák megállítására nincs recept és nincs remény, már csak azért sem, mert potenciális táplálékaik listája igen hosszú.

Kárt okozhatnak a babtól a kukoricáig, az őszibaracktól a paradicsomig mindenben, a nagyüzemi gazdálkodás mellett pedig a kiskertek tulajdonosai is bosszankodhatnak miattuk. Utóbbi termését egy-egy nagyobb létszám akár teljesen tönkre is teheti – mondja a szakember a 24.hu-nak.

A poloskaállomány kordában tartása az egyetlen lehetséges cél, amiben a ragadozók tudnának segíteni, ám eleinte a hazai fajok nem rajongtak értük túlzottan. Ez azonban a jelek szerint megváltozik, még ha nem is gyorsan. És bár nem ragadozók, de Torma Attila megfigyelése szerint egy tanyán a tyúkok már elkezdték lekapkodni a ház faláról a vándorpoloskákat. Sajnos csak azokat – a márványosok nem keltették fel az érdeklődésüket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.