szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.

A kutató a hőmérséklet és az alvásmennyiség között fennálló kapcsolatot vizsgálta az 1976 és 2010 közötti magyarországi időmérleg-felvételek adatai alapján, megállapításait pedig az Economics & Human Biology tudományos folyóiratban publikálta.

A hőmérséklet hatását az alvásra leegyszerűsítve úgy vizsgálják a kutatók, hogy egy adott megyében, hónapban és évben összehasonlítják az alacsonyabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséget a magasabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséggel.

Kiderült valami a rossz alvásról, és nem túl jó a hír

A finn Aalto Egyetem tudósa, Ana Maria Triana 19 héten át vizsgálta saját magát, hogy megtudja, mit okoz az agyban egy jó és adott esetben egy kevésbé jó alvás. Az eredmények igen beszédesek.

Az eredmények alapján azokon a napokon, amikor a középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, nagyjából átlagosan 13 perccel kevesebb az alvásidő. Sőt, egy 20–25 Celsius-fok közötti középhőmérsékletű napon is 6 perccel rövidül az alvásidő. Ezzel szemben a hideg és enyhe hőmérsékletű napok között nincsen érdemi különbség. Azaz az alvásmennyiség független attól, hogy a napi középhőmérséklet -5, +4 vagy éppen +10 Celsius-fok – emeli ki a HUN-REN közleménye.

A kutató megállapításai szerint nem mindegy, melyik napokon van meleg. A munkaszüneti napokon a 25 Celsius-fok feletti középhőmérséklet 30 perccel csökkenti az alvásmennyiséget, míg egy munkanapon csupán 6 perccel.

Az adatokból kiolvasható az is, hogy az egyéni tényezők is befolyásolják, hogyan reagál valaki a hőségre. Például minél idősebb valaki, annál kevesebbet alszik egy 25 Celsius-fok feletti középhőmérsékletű napon. A 18–40 éveseknél az alvásveszteség átlagosan 6 perc, a 41–60 éveseknél 12 perc, míg a 61 évesek és idősebbek esetében 26 perc. Emellett az alacsonyabb végzettségűek és a férfiak is jobban ki vannak téve ennek a hatásnak.

„Az eredmények azt mutatják, hogy az alvásidő csökkenését elsősorban a korábbi felkelés okozza. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy időmérleg-adatokkal dolgoztam, ami azt jelenti, hogy az alvásként megjelölt periódusok nem feltétlenül esnek egybe a tényleges alvással. Ez a felkelés/felébredés időpontjának meghatározását kevésbé befolyásolja, de könnyen elképzelhető, hogy a meleg időjárás az elalvás időpontját ugyan késlelteti, de a lefekvését nem, így az időmérlegnaplókban alvásként megjelölt időszak a külső hőmérséklettől függetlenül nagyjából ugyanakkor kezdődik, miközben a ténylegesen alvással töltött idő rövidül melegben” – magyarázza Hajdu Tamás.

Többet alszik a hétvégén, mint egy hétköznapon? Akkor ennek a hírnek örülni fog

Kínai kutatók vizsgálata alapján ha valaki a hétvége során kompenzálja a hétköznapokon kiesett alvást, az jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A becslések szerint, ha a klímaváltozás mértéke nem lassul, a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re várhatóan átlagosan 6,5 órával fognak kevesebbet aludni az emberek egy év alatt, de egy mérsékelten optimista forgatókönyv szerint is 4,3 óra lesz az alvásveszteség.

A kutató szerint elképzelhető, hogy ehhez a helyzethez majd alkalmazkodni tud az ember. Kiemelte azonban, hogy a klímaváltozás hatásai az éves alvásmennyiségre vonatkoznak, tehát a becsült értékek eloszlanak az év napjai között – ugyanakkor ez az alvásveszteség döntően a nyári hónapokra fog koncentrálódni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!