Az elmúlt években több kutatást is végeztek már a tudósok a halogatással kapcsolatban. Ennek köszönhetően kiderült például, hogy rossz hatással lehet az egészségi állapotra, és az is, hogy létezik egy pszichológiai trükk, ami segítheti a hatékonyabb munkavégzést. A Toronto Scarborough Egyetem kutatói most egy újabb vizsgálatot végeztek, és a halogatás egy igen érdekes velejáróját fedezték fel.

Az Organizational Behavior and Human Decision Processes című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a tudósok összesen 6982 brit és amerikai munkavállalót – köztük vezetőket, humánerőforrás-szakértőket és olyanokat, akik feladata mások értékelése – vontak be abba a vizsgálatba, ami a halogatás hatásait volt hivatott kikutatni.

A résztvevőket arra kérték, hogy értékeljenek olyan munkákat, mint a szórólapok, művészeti alkotások, üzleti tervek, termékbemutatók, fényképek és cikkek. Mielőtt azonban ezt megtették volna, az egyes alkotásokkal kapcsolatban azt is elmondták, hogy azt a határidő előtt, határidőre, vagy a határidő után adták-e le a készítők.

A kutatók azt találták, hogy az utóbbi kategóriába tartozó munkát következetesen rosszabbnak értékelték a résztvevők, mint azok, akiknek azt mondták róla, hogy időben adta le azt a készítője. A különbség pontosan olyan volt a két megítélés között, mintha a leadott anyag nem teljesítette volna a szószámmal kapcsolatos kritériumot.

A résztvevők azt is elmondták, hogy a határidő be nem tartása miatt az adott munkavállalót nem tartják megfelelőnek, és a jövőben kevésbé szívesen dolgoznának vele – összegez a The Guardian.

A felmérésből némiképp meglepetésre az is kiderült, semmilyen előnyös megítélésben nem részesülnek azok, akik a határidő előtt adják le a munkájukat. A negatív megítélésnél viszont teljesen mindegy volt, hogy egy nappal vagy egy héttel csúszott-e el a munka a határidőhöz képest.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.