Azt már régóta tudják a tudósok, hogy a Hold egy ideig aktív vulkánokkal rendelkezett, ám azt eddig nem lehetett biztosan megmondani, hogy ez az időszak vajon mikor érhetett véget. A válaszhoz a kínai Csang’o-6 szonda segítségével kerültek közelebb a tudósok, amely az égitest túlsó oldaláról hozott kőzetmintákat a Földre – írja az IFLScience.

A szonda 2024 nyarán tért vissza a Földre, a fedélzetén két kilogramm Hold-kőzettel. Bár ez nem tűnik soknak, mégis elegendő arra, hogy nagyon sok mindent megtudjon a tudomány a Föld kísérőjének előéletéről. Az egyik darab például a mérések szerint 4,2 milliárd éves, ami az eddigi legrégebbi szikladarab, amely a Holdról származik.

Találtak ugyanakkor 107 másik bazalttöredéket is, amelyek életkora 2,8 milliárd év. Ezek a vizsgálat szerint egy kitörésből származnak, ami épp a Csang’o-6 helyén történhetett. Mivel a Hold Földhöz közelebbi oldalán nem találtak ilyen bizonyítékot a kitörésre, ez egy nagyon fontos megállapítás a vulkanikus aktivitásra.

A Hold két oldala nagyon különbözik egymástól. Míg a Földről mindig látható oldalán bazaltsíkságokat találni, a túlsó részén rengeteg a kráter. Emellett a két félteke kéregvastagsága is eltérő, csakúgy, mint bizonyos elemek, például a tórium koncentrációja. Hogy mi a kettősség oka, az nem ismert, ám a Science-ben és a Nature-ben megjelent friss publikációk szerzői biztosak abban, hogy a választ a túlsó oldal vulkanikus tevékenységének felderítése adhatja meg.

A mostani felfedezés azt mutatja, hogy a Holdon legalább 1,4 milliárd éven át voltak vulkánkitörések, és nagyjából 2,8 milliárd évvel ezelőtt érhettek véget. Hogy ennek mi az oka, nem tudni. Elképzelhető, hogy a Hold akkor még sokkal közelebb volt a Földhöz, ezért az égitest gravitációja is jobban hatott rá, ami végül kitöréseket eredményezett. Ez azonban nem feltétlenül magyarázza meg azt, hogy miért a túlsó oldalon voltak kitörések.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.