szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Döbbenetes eredményre jutott egy friss kutatás: az emberek csupán 0,1 százaléka tudja megállapítani egy képről vagy videóról, hogy az valódi, vagy a mesterséges intelligenciával generált deepfake.

Tarol a deepfake: a fogalom olyan megoldásokat takar, amelyek kép-, hang- és videófelvételek létrehozását teszik lehetővé. Csakhogy olyan anyagokét, amelyeken valódinak tűnő emberek szerepelnek olyan helyzetekben, amelyekben ők maguk sosem voltak, csak a mesterséges intelligencia nagyon jól imitálja őket.

A neten már egyre több ilyen felvételt látni – korábban Taylor Swift arcmásával generáltak pornót, egy cég pénzügyesét simán rávették 9 milliárd dollár elutalására (azt hitte, a cég vezetőivel beszél videóhívásban), de már magyar vonatkozású deepfake tartalmak is születnek.

A probléma tehát nagy, és a fenti néhány példa csak a felszín, amire fény derül. A gond az, hogy tonnaszám készülnek hamis felvételek, melyeket aztán emberek megvezetésére használnak fel. Méghozzá úgy tűnik, nagyon hatékonyan: egy friss kutatás szerint az emberek 99,9 százaléka egyszerűen nem ismeri fel egyértelműen a deepfake-videókat. Vagy máshogy tálalva: csupán 0,1 százalék tudja megmondani, melyik felvétel valódi, és melyik a mesterséges intelligencia műve.

Mit tegyek, ha azt gyanítom, csaló hív vagy ír?

A telefonhívásra alapozó átverések elkerülésének egyik módja lehet, ha az ember nem veszi fel a telefont. A többi módszer nagy része a ma elérhető technológiákkal meglepően egyszerűen kijátszható. De néha egyetlen jól feltett kérdéssel is menthető az ügy.

A kapcsolódó kutatást a biometrikus hitelesítési technológiákkal foglalkozó iProov készítette az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élő 2000 ember bevonásával. Mint az Identity Week nyomán a HWSW írja, a válaszadók hatékonysága 36 százalékkal rosszabb volt a videók esetében, mint amikor képeket láttak, ez pedig komoly aggodalmakat vet fel a videóalapú személyazonosság-ellenőrzéssel és a távoli beléptetéssel kapcsolatban.

És bár a felhasználók egyre többet tudnak a deepfake tartalmakról, sokan továbbra sem számítanak tájékozottnak a témában – pedig a fenti példák is mutatják, hogy égető szükség lenne erre. Arról nem is beszélve, hogy a felmérésben résztvevő 2000 ember 22 százaléka, azaz majdnem negyede soha nem is hallott még a deepfake-ről.

Könnyebb lehet kiszűrni a jövőben a deepfake felvételeket, csak kell hozzá az űrtechnológia

A Hull Egyetem kutatói szerint a szem fényvisszaverődése elárulhatja, hogy manipulált felvétellel van-e dolga a nézőnek.

Az iProov úgy véli, az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a személyazonosság ellenőrzésére támaszkodó bankok, kormányzati szervek és vállalkozások is növekvő kockázatokkal néznek szembe, ahogy a különféle deepfake-technológiák is egyre kifinomultabbak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!