Bő három évvel ezelőtt, 2022 januárjában óriási, víz alatti vulkánkitörés történt a Csendes-óceánon, Tongánál. Akkora erejű volt, hogy az Egyesült Államok és Japán is riadót rendelt el a szökőár miatt, a lökéshullám még Magyarországon is érzékelhető volt, a Föld töltöttségi szintje pedig kétszer is megemelkedett.

Az eseményről, annak hatásairól számos tanulmány született már, ám még ennyi idő után is napvilágot látnak érdekes, már-már megdöbbentő felfedezések. Mint például az, hogy milyen magasba jutottak a hullámai – egészen az űr széléig.

Az AGU Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerzői kifejtik: a robbanás által megindított, hatalmas hamu- és gázfelhő több mint 50 kilométer magasba tört a légkörben – ami sokszorosan nagyobb magasság a kereskedelmi repülők által használtnál is.

Már ez is rendkívüli, de a dolog nem állt meg ennyinél, sőt: a lökéshullám a légkör felsőbb rétegeibe is eljutott. Még oda is, ahol már a műholdak keringenek – összegez a Gizmodo. A tudósok műholdas adatok, valamint légköri modellezés segítségével vizsgálódtak, és megállapították: a kiváltó ok nem az első nyomáshullám volt, hanem a másodlagos gravitációs hullámok. Utóbbiak már akkor keletkeznek, amikor az első hullámok az égbolton „széttörnek”.

A kutatók szerint azért lehetnek felelősei a dolognak a másodlagos lökéshullámok, mert a gyors mozgásuk, valamint a nagyobb magnitódójuk alapján inkább megfeleltek a műholdas adatokban látottaknak.

A tanulmány szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a Föld felszínén történtek az űr peremén is zavart kelthetnek. Pedig ez egy rendkívül fontos terület, hiszen az emberiség napjainkban egyre jobban támaszkodik rá a kommunikáció, az időjárási események követése, valamint a a klímamodellezés és a navigáció területein. A mostanihoz hasonló megállapítások pedig segíthetnek abban, hogy meg lehessen védeni az ott keringő technológiákat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.