A szakemberek Hawaii vulkanikus szigeteiről nyert lávát vettek górcső alá, és vizsgálataik során egy ritka izotópra bukkantak szokatlanul nagy koncentrációban: a ruténium-100-ra, ami leginkább a Föld magjában fordul elő, sem mint a felszíni kőzetköpenyben. A jelenléte arra enged következtetni, hogy a láva valamilyen anyagot hordott fel a Föld mélyebb rétegeiből – 2900 kilométeres mélységből.

Mint a Gizmodo kifejti, a Föld magja több mint 4 milliárd éve alakult ki, és a bolygónk aranykészletének több mint 99,99 százaléka itt található. Korábbi vizsgálatok alapján ugyanakkor már arra lehetett következtetni, hogy egyes vulkáni kőzetek a Föld magjából származó anyagokból vannak – ez pedig felvetette a kérdést, hogy mégis hogyan jutottak fel a felszínre.

Most azonban, köszönhetően a kutatócsoport által kifejlesztett, ultraprecíz izotópos elemzésnek, végre sikerült feltárniuk a ruténium-izotópok korábban nem kimutatható különbségeit. Az eredmények, melyeket a Nature tudományos folyóiratban publikáltak, rávilágítanak a Föld középpontja és a felszín közötti kapcsolatra.

„A megállapításaink nem csupán azt mutatják, hogy a Föld magja nem olyan elszigetelt, mint azt korábban sejtették. Most már azt is bizonyítani tudjuk, az óriási mennyiségű, forró köpenyanyag keletkezik a mag és a köpeny között, és jön fel a Föld felszínére, hogy óceáni szigeteket hozzon létre – mint Hawaii is” – magyarázza Matthias Willbold, a Göttingeni Egyetem professzora.

„Amikor az első eredmények befutottak, rájöttünk, hogy szó szerint aranyat találtunk” – nyilatkozta Nils Messling, az egyetem geokémikusa. Megjegyezte: adataik alapján a magból származó anyag, így az arany és más nemesfémek is, a földköpenybe szivárognak.

A kutatócsoport eredményei alapján a Föld nemesfémkészlete, már ami a felszín közelében van, részben ebből a mélyen lévő olvadt kőzetből ered.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.