Nem, vagy csak részben lélegezhettek fel a hazai kiskereskedelmi cégek az ágazatot érintő különadó 2012-es hatályon kívül helyezése után – írta blogbejegyzésében Hegedűs Sándor, az RSM DTM tanácsadó cég adóüzletágának vezetője.

Új szabályok léptek életbe ugyanis az iparűzési adó (ipa) alapjának meghatározásában, majd az októberi adócsomag részeként a társasági adó kalkulálása során figyelembe veendő úgynevezett jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módját is meg kívánják változtatni. A tervezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke is figyelemre méltó.

Az ipa adóalapjának meghatározásában az újév hozott új szabályokat – idézte fel a szakértő. Az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített szolgáltatások értéke már csak csökkenő mértékben vonható le az árbevétel növekedésével együtt. 500 millió forintig még teljes mértékben, de 100 milliárd forint felett már csak az arányos árbevétel 70 százalékáig vonható le az elábé és közvetített szolgáltatások értéke.

A második új szabály az októberben kihirdetett adócsomag egyik kevéssé ismert eleme, amelyben a társasági adó kalkulálása során figyelembe veendő úgynevezett jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módját is meg kívánják változtatni. A hatályos rendelkezések szerint az elvárt adó fizetésének kötelezettsége akkor keletkezik, ha sem az adózás előtti eredmény, sem az adó alapja nem éri el az összes bevétel és az elábé, valamint a közvetített szolgáltatások különbözetének 2 százalékát.

A tervezet szerint a jövedelem- (nyereség-) minimum számítása során a későbbiekben már nem szabad figyelembe venni csökkentő tételként sem az elábé, sem a közvetített szolgáltatás értékét. Mindez egyértelműen károsan érintheti a kereskedő cégeket, azok közül is különösen a jellemzően kis árréssel működő nagykereskedő cégeket, még akkor is, ha lehetőségük van az elvárt adó megfizetésének elkerülésére a jogszabályban rögzített nyilatkozat megtétele esetén – írta az RSM DTM üzletágvezetője.

A fenti két rendelkezéshez képest a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat várhatóan sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is az árbevétel az alapja, illetve a mértéke sávosan progresszív, 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik.

Az RSM DTM egy táblázatban foglalta össze a fentiek hatását a legérintettebb napi fogyasztási cikket forgalmazó áruházláncok számain keresztül. Tekintettel arra, hogy az egyes társaságok nem tették közzé, hogy értékesítésükön belül milyen arányt képviselnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alapját képező termékek, egy vélelemmel éltek, az Auchan és Tesco esetében ezt 60 százaléknak, míg a többi társaság esetében 70 százaléknak vették.

A három intézkedés együttes terhe közel eléri, a Metro és az Aldi esetében pedig meghaladja az ágazati különadó terhét. A három intézkedés közül az első kettő a kereskedelem teljes vertikumát érinti kisebb kivétellel, azonban az élelmiszerlánc-felügyeleti díj vesztesei ismét a jellemezően külföldi kézben lévő napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházláncok.

Ennek az intézkedésnek a nyertesei főleg a franchise rendszerben működő jól ismert magyar láncok lehetnek. A mindennapi ember számára további fontos és egyelőre még nem egyértelműen megválaszolható kérdés, hogy az új intézkedések hatására az egyes áruházláncok, ha eltérő mértékben is, de rákényszerülnek-e az árak emelésére.

RSM DTM

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!