szerző:
Torontáli Zoltán

Bentlakásos nyelvi képzés és magyar nyelvű internetes tanulási portál. Két induló vállalkozás, amely sokat vár 2015-től, de csak azért teheti, mert a magyarok angoltudása még kelet-európai összevetésben is gyatra.

Len Smiths 71 éves, de nincs sok gondja a nyugdíjával, hiszen havonta 1,5-2 millió forintnak megfelelő angol font érkezik a számlájára. A szabadúszó, cikkírással foglalkozó angol férfi csak félig vonult vissza a munkájától: nincs ugyan állása, de a pályafutása során felhalmozott szakmai tudását online kurzusokon keresztül bocsátja áruba. Smiths viszonylag kis energiabefektetésével vaskos profitot könyvel el, vagyis egy azok közül, akik az e-learning egyre nagyobb népszerűségének nyertesei. Valószínűleg nem járt vele rosszul az a közvetítő internetes portál sem, amely technológiai és üzleti lehetőséget adott, hogy a tanulók és a Smithshez hasonló oktatók egymásra találjanak.

A hasonló tartalomértékesítők és a közvetítőoldalak az utóbbi időben megszaporodtak, az e-learning üzleti lehetőségeit most már világszerte tényleg nagyon sokan próbálják meglovagolni. Kivéve Magyarországon.

E-mail a tanárnak, nem sokkal több

Nálunk egyáltalán nem dübörög az oktatásnak ez a formája, még mindig csak nagy ígéretnek számít, ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt. Míg a nagy amerikai egyetemek – és újabban már más országok intézményei is – sorra teszik mindenki számára elérhetővé a kurzusaikat az online felületeken, nálunk az intézmények aktivitása meglehetősen szerény. Leginkább abban merül ki, hogy a tananyag a beiratkozott hallgatók számára letölthető, a tanárral kapcsolatot lehet tartani, illetve bizonyos vizsgákat internetes oktatásmenedzsment rendszerben is le lehet tenni. Ezek az e-learning nagyon kezdetleges csírái, és többnyire nem lépik át az intézmények falait. „Az online kurzusok elkészítése jelentős befektetést igényelne, ami a nagy külföldi egyetemeknek nem okoz problémát, a marketingértéke pedig óriási” – magyarázza a különbségeket Koharek András, az ARTudásmenedzsment Kft. ügyvezetője, a téma egyik hazai szakértője.

©

A hazai terjedésnek van egy másik, nagyon egyszerű gátja is. A magyarok elsöprő többsége ugyanis nem tudja kipróbálni a nemzetközi tanuló oldalakat, mert nem beszél olyan szinten angolul, hogy végigkövessen egy-egy kurzust. Éles próba nélkül viszont nagyon nehéz képet kapni arról, hogy az e-learning mennyire hatékony – vagy akár élvezetes, szórakoztató – tud lenni, így nehezen alakul ki az igény a hasonló tartalmak befogadására. Ennek megfelelően a magyar piacon a kereslet elenyésző, és ezért a jelenlegi kínálat sem acélos.

A magyarok angolnyelv-tudásának hiányosságai jól ismertek, számos nemzetközi felmérés támasztja alá, hogy még regionális összehasonlításban is a sor vége felé kullogunk, ha arról van szó, hogy egy angol nyelvű mozifilmet kellene megértenünk. Az Eurobarometer legutóbbi, 2012-es felméréséből például az derült ki: csupán a magyarok 12 százaléka „érzi úgy”, hogy megértene egy angol nyelvű híradót vagy újságcikket. A velünk egy időben csatlakozott uniós tagországok mindegyike megelőz bennünket nyelvtudásban. „Pozitív változás, hogy az Education First legutóbbi felmérése szerint 2007 és 2013 között 15 százalékot javult Magyarországon az angoltudás szintjét mérő index, legalábbis azok körében, akik kitöltötték a svájci központú nemzetközi nyelviskola-hálózat online tesztjét” – mondja a hvg.hu-nak Horváth Alex, aki Angloville néven éppen egy újfajta bentlakásos nyelvi képzést indított be.

Aki nem beszél legalább közepes szinten angolul, az legfeljebb csak sejtheti, hogy ma már szinte bármilyen témában találhatna az érdeklődésének megfelelő online kurzust. A legnagyobb internetes e-learning oldal tulajdonképpen a YouTube, de hiába lóg rajta mindenki, klasszikus értelemben vett komolyabb tanulásra csak kevesen használják. Mindez azt jelenti, hogy rendhagyó módon nálunk sokkal inkább abban nyílnak üzleti rések, hogy nem beszélünk nyelveket.

Mintha Londonba költöznének egy időre

Az Angloville is pont arra a lehetőségre mozdult rá, hogy a magyarországi nyelvi képzésben a zsúfolt piac ellenére is vannak még rések. Már ott tartunk, hogy a vállalkozás nem is nyugat-európai, hanem lengyel minta meghonosításával próbálkozik. A „bemerítésnek” nevezett módszer a hatvanas években indult Kanadából, és nálunk még újdonságnak számít. „Lényege az, hogy a tanulók nem utaznak el az országból, de teljesen anyanyelvi környezetbe kerülnek, gyakorlatilag izoláljuk őket, pontosan úgy, mintha Londonban vagy New Yorkban élnének egy rövid ideig” – mondja Horváth Alex.

©

Koharek András is arra alapozza az üzleti terveit, hogy az e-learningben még jó ideig csak a magyar nyelvű tartalmak és speciális magyar témák iránt lesz érdemi kereslet. Cége ezért e-kikötő néven saját portált kezdett építeni, ahol interaktív, megértést is mérő e-learning tartalmakat közvetít, illetve tesz közzé. Ide bárki beadhatja – akár magyarul is – az anyagát, és ha a szakmai ellenőrzéseken átmegy (például: nem plagizál, megfelelő színvonalú és technológiailag is alkalmas a közzétételre), akkor kezdheti áruba bocsátani a tudását.

Alig látható piac, alig látható bevétellel

Len Smiths álomnyugdíja azonban még messze nem elérhető egy magyar oktató számára. A magyar privát e-learning piac ugyanis olyan kezdetleges állapotban van, hogy még becsülni is nehéz a méretét. Torzítja például a képet, hogy egyes cégek az e-learning mellett programozással is foglalkoznak, és nem bontják meg a publikus adataikban, hogy a teljes bevételükből honnan mekkora forgalmuk származik. Egyes szereplők pedig kimondottan az uniós források pályázására álltak rá, és ezeket a projekteket pénzügyi szempontból nehéz összevetni a versenypiacon futókkal. „Ha becsülnöm kellene, akkor azt mondanám, hogy a tisztán e-learning (tartalomfejlesztés, keretrendszer, tanácsadás) éves forgalma csupán 300-400 millió forint lehet évente, és erre ugyan milliárdos nagyságrendben jön rá az uniós pénz, azt azonban főleg az államigazgatásban vagy a közoktatásban költenek el” – mondja Koharek András.

©

„Eljutottunk oda, hogy ma már a kisebb cégeknek, kkv-knak is megéri például a kötelező rendszeres tűzvédelmi vagy munkavédelmi oktatást internetes felületre terelni. Ennek ellenére nehezen állnak rá az újdonságra, amikor kínáljuk nekik a lehetőséget. Még amikor nagy, vezető társaságoknál járunk, az e-learning kapcsán akkor is gyakran csak az angolnyelv-oktatás merül fel reális igényként, pedig ezeknél a cégeknél a munkavállalóknak elvileg már tudniuk kellene angolul” – állítja az e-kikötő az ügyvezetője. Szerinte a piac fejlődését az is nehezíti, hogy sokan azt gondolják, pdf-ben bárki bármit letölthet az internetről, a YouTube-on és a Google keresőben mindenre van találat, és ez már e-learning. Pedig szakmai szemmel mindez csak egyirányú kommunikáció, az igazi e-learningnek csak az interaktív, megértést is mérő tananyag számít, abból azonban egyelőre vajmi kevés akad.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Kína vezető szerepet kíván betölteni a kibertér fejlődésében

Kína vezető szerepet kíván betölteni a kibertér fejlődésében

Saját légitámaszpontjukat bombázták szét Szíriában az amerikaiak

Saját légitámaszpontjukat bombázták szét Szíriában az amerikaiak

Már nyolc halálos áldozata van a chilei zavargásoknak

Már nyolc halálos áldozata van a chilei zavargásoknak

Ön is nézte? Kiderült, melyik sorozatról beszéltek a legtöbben a Twitteren

Ön is nézte? Kiderült, melyik sorozatról beszéltek a legtöbben a Twitteren

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás