Hamarosan nem a pénzügyi jelentések lesznek a legfontosabb mutatói egy cégnek
A fogyasztók és a munkavállalók számára is egyre fontosabbá válik a cégek társadalmi szerepvállalása. Bár ebben a magánszektor jelentős szerepet vállal, a cégek többsége hiányolja a releváns adókedvezményeket.
Növekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is. A vállalatok fontos szerepet játszanak számos sürgető társadalmi és gazdasági, például környezetvédelmi és munkanélküliséggel kapcsolatos probléma megoldásában – derül ki a Deloitte közép-európai felméréséből.
A felmérést a Deloitte bolgár, cseh, koszovói, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás)- vezetők körében végezte.
A közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka szerint a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában. A válaszadók egyharmada látja úgy, hogy a felelős vállalatirányítás eléri majd azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni.
A megkérdezettek nagy többsége, 76 százaléka látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben, ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, tehát a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog.
A válaszadók 96 százaléka szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, és több mint kétharmaduk ért abban egyet, hogy a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak.
A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is – ezt bizonyíthatja az is, hogy a közép-európai válaszadók 52 százaléka hiányolja a releváns adókedvezményeket.