Egy neves pályázatíró cég, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója blogjában akadt ki a magukat közvetítőknek nevezők miatt. Erős mondatok jönnek.

„Egy fekete nagy dzsip leparkol a Parlament melletti étterem előtt a tilosban, vészvillogóval. Kiugrik belőle egy jólfésült, öltönyös ember. Bent már várják, mint egy megváltót.” Ő a közvetítő, akinek elvben az a munkája, hogy a pályázati pénzeket kijárja. Igaz ezt az átlagos piaci ártól eltérően, 15-30 százalékért, mert hát „nagy ára van a biztonságnak.”

Megjelentek ugyanis a pályázatíró piacon úgynevezett közvetítők, akik a pályázókat támadják be, mondván kapcsolatrendszerük segítségével biztos a siker. Munkát, semmit nem végeznek, viszont ha tényleg nyer a pályázó elviszik a támogatási összeg 15-30 százalékát. Ha meg nem nyer, akkor mossák kezeiket.

Az már más kérdés, hogy ezt az árat a pályázó hogyan tudja majd kigazdálkodni. „Oldja meg… máskülönben soha nem nyer”.

Essősy szerint a pályázati pénzek Magyarország versenyképességének szempontjából létfontosságúak és sok ember dolgozik lelkiismeretesen az államigazgatásban és a piaci szektorban azon, hogy tisztán, transzparensen haladjanak a fejlesztések.

Ám a közvetítők miatt Essősy XXI. századi Tocsikokat vizionál, „akik Magyarország létét veszélyeztetik”, és olyan károkat okoznak, amelyek helyreállításához több év kell majd.

A Miniszterelnökség ugyan most odacsapni szándékozik a nagyon magas visszacsorgatott díjakért dolgozó „kijáróembereknek”, de a helyzet egyáltalán nem megnyugtató.

Miről olvasna még? Miről hallgatna előadást? Köszönjük, hogy válaszával segíti munkánkat!

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!