Nyáron 11-12 nap szabadságot vesz ki az átlagos magyar dolgozó, akivel nagy eséllyel előfordult már, hogy csak papíron pihent, valójában dolgoznia kellett. Minden második dolgozóval megtörtént már, hogy nem engedték el főnökei az előre egyeztetett időpontban - derült ki a több mint ezer fő megkérdezésével készült Profession kutatásából. A legkevesebbet a cégükben kisebbségi tulajdonrészt jegyzők pihennek, ők szigorúan csak maximum 9-10 napra engedélyeznek maguknak kikapcsolódást nyaranta.
Miközben a legtöbben úgy vélik, hogy a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság számít pihentetőnek, a nyilatkozók 50 százaléka egy hétnél hosszabb szabadságra rendszerint nem megy, 39 százalékuk pedig mindössze egy-két napos alkalmi pihenőket vesz ki. A papíron szabadságolás elsősorban az egészségügyben fordul el, de a fizikai munkások körében is gyakori, sőt, az államigazgatásban foglalkoztatottak körében sem ismeretlen - vallották be a megkérdezettek.
A harminc alatti korosztály, és a legszerényebb jövedelműek is az átlagnál kevesebbet pihennek 9-10 napot pihennek, miközben a negyven év felettiek, valamint a jobb körülmények között élők 12 napnál is többet tudnak nyaranta szabadságon tölteni – írja a kutatásra hivatkozva a Népszabadság.
A szabadságolások idején derül ki igazán egy cégről, mennyire működik jól. Ilyenkor üt vissza, ha egy ember kettő helyett dolgozik, ha a főnök spórolni akar a béreken. Hogyan lehet elkerülni, hogy a szabadságolási időszak rémálommá váljon?
A nők 70 százaléka véli úgy, hogy kollégái nélküle is megoldják a kihívásokat, a férfiak kevésbé érzik magukat pótolhatatlannak, ők 75 százalékban bíznak meg kollégáik helyettesítésében. A munkatársak hiányzása sokaknak jelent pluszfeladatokat: a megkérdezettek 43 százalékának kifejezetten nagy megterhelés, ha közvetlen kollégái szabadságra mennek. Ennek ellenére egymással kíméletesek a kollégák, a válaszadók 73 százalékának a munkatársai tiszteletben tartják, ha szabadságon vannak, és 63 százalékukat a felettesük sem zargatja a nyári pihenés idején.
