Zentai Péter: Az utóbbi években már annyiszor temették az amerikai dollárt, aztán mégis újra és újra feléledt. Mire bizonyíték, hogy gyengül az euróval szemben? Majd erősödik - mindig ez történik.

Barry Eichengreen: Ha végignézzük az elmúlt tíz év történéseit a devizák kapcsolatrendszerében, látnivaló, hogy a dollár tendenciaszerűen gyengül minden más pénzhez képest, visszaerősödései egyre inkább kérészéletűek, aztán mindig esik az árfolyama, újabb és újabb mélységekbe.

Z.P.: Az utóbbi tíz év összes nagy világpolitikai, világgazdasági, pénzügyi megrázkódtatása idején – kivétel nélkül minden alkalommal – az országok, vállalatok, bankok, módos emberek mind a dollárhoz menekültek. Ez ékesen bizonyítja, az emberiségnek nincs a dollárhoz mérhető másik menedéke.

B.E.: Enyhe túlzás az ön kijelentése. Tessék: itt van például a jelenlegi krízis az arab világban, háborús állapotok Líbiában. Meglehetősen nagy bajok származhatnak még ebből a világra nézve, ezt mindenki érzékeli, és mégis: ezúttal a dollár nem mutatja menedékvaluta szerepét. Korábban, például a Lehman Brothers bukása és az azt követő válság közepette irracionális, ha úgy tetszik, pszichés okokkal magyarázható menekülés zajlott a dollár felé, közben azonban egyre masszívabban érik a felismerés, hogy az euró és a kinai pénz, a jüan stabilabb lábakon áll, a dollár előbb-utóbb több bajt okoz tulajdonosai számára, mint előnyt.

roie.org

Z.P.: El tudja képzelni, hogy egy európai vagy egy amerikai bank, vagy bármely nagyvállalat a világon, pláne egy magánember jüanban tartja a megtakarításait? A fél világnak fogalma sincs, mi az, hogy jüan.

B.E.: A másik fele viszont pontosan tudja, mi az, sőt, azzal is tisztában van, hogy Kína el fogja érni az Egyesült Államokat gazdasági és pénzerőben, liberalizálja pénzpiacát, felszabadítja a jüan szabad globális forgalmazása elé állított akadályokat, és az amerikai kötvények első számú birtokosaként szinte markában tartja az amerikai gazdaságot. Éppen ez az: az amerikai pénz menedékvalutaként betöltött szerepe egy évszázadon át nemcsak azzal volt magyarázható, hogy a lehető legkönnyebben váltható át bármely más valutára, hanem elsősorban azzal, hogy a dollár biztonságot árasztott magából. Ezt a biztonságot a dollár mögötti hatalom, az Egyesült Államok garantálta. Ám éppen a legutóbbi pénzügyi világválság miatt is ennek a szuperhatalomnak vitán felül meginogtak a pillérei; hihetetlenül törékeny egy hatalmas ország, ahol a költségvetési hiány a GDP 75 százaléka, ahol több ezer milliárdos adósságok halmozódnak fel, az adósságok ledolgozására pedig semmi esély sincs.

Z.P.: Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy belátható időn belül a jüan legyen a világ kulcsvalutája, egyelőre mindent, különösképpen a stratégiai, létfontosságú cikkeket, az alapélelmet, a nyersolajat, minden nyersanyagot dollárban mérnek, mert megszoktuk, mert ez a legkényelmesebb, a dollárt a világ minden részén értik még a kisgyerekek is, a jüanról meg fogalmuk sincs.

E.G.: Ez a múlt. Lehet, hogy a maga korosztálya még egy darabig így gondolkodik, de a technológiai fejlődés, például a világ minden szegletében használt és folyamatosan fejlesztett okostelefonok és társaik révén akár hónapok leforgása alatt feloldhatók a dollár melletti, illetve a jüan elleni beidegződések. De egy szóval sem állítottam, hogy a dollár totálisan elveszti főszerepét, helyét pedig egy másik monopólium, a jüan foglalja le. Az a közeljövő „zenéje”, hogy hárman játszanak majd egyformán fontos szerepet: a jüan, az euró és a dollár.

Z.P.: Az euró? Olyan pénz, amely mögött csőd szélére került államok is meghúzódnak? Akkor inkább a jüan, mert legalább tudom, hogy melyik országhoz tartozik, a dollárnál is tudom. Az euró mit jelent? Portugáliát vagy Franciaországot? Görögországot vagy Németországot?

E.G.: Az euróövezet egészében véve sokkal fegyelmezettebb pénzpolitikát folytat, mint az Egyesült Államok, szorgalmasan, hitelesen és látványosan gyűri le adósságproblémáját. Az euró világméretű tekintélyét, elfogadottságát drámaian fogja erősíteni, hogy inkább előbb, mint utóbb igazi pénzügyi-gazdasági-politikai egységként fognak kibocsátani eurókötvényeket, létrejön tehát az integrált európai kötvénypiac. Az Európai Unió eddigi fejlődése sejteti, hogy ugyanolyan unióvá válik, mint a másik korábban kialakult unió, amelynek hivatalos neve: Amerikai Egyesült Államok.

Z.P.: És ez utóbbival, az USA-val mi lesz?

E.G.: Amerika is ugyanannyira lesz kiszolgáltatva a világnak, mint a normális országok. Az amerikai vállalatok, bankok, polgárok számára eddig teljesen érdektelen volt, hogy hol, mikor, miként váltják a dollárjukat. Ennek most egyszer és mindenkorra vége. Az Egyesült Államok többé nem tudja olcsón finanszirozni az adósságait külső forrásokból, az amerikaiak életszínvonala érezhetően csökkeni fog, egyebek között azért, mert az egyre dráguló import szerepe növekszik majd nemzetgazdaságukban. Amerika egyre inkább rá fog szorulni az exportra. Ezt elősegítendő, az amerikai dollár veszít értékéből a kereskedelmi partnerek valutáival szemben. Számításaim szerint belátható időn belül átlagosan még további húsz százalékkal esik a dollár árfolyama.