Halló! A stressztesztek vérzivatart hozhatnak a forintra?
Egy tragikomédia második felvonásaként értékelte az egyik brit szakértő a hvg.hu-nak a péntek estére várt eseményt. Az Európai Bankhatóság (EBA) 21 európai ország 90 bankjának aktuális helyzetéről, teherbíró képességéről hoz nyilvánosságra teszteredményeket. A londoni székhelyű, adósságok globális vásárlására és eladására szakosodott befektetési bank, a VTB Capital elemzője, Neil MacKinnon szerint az úgynevezett banki stresszteszt-eredmények gyaníthatóan teljesen hiteltelenek, így ennek nyomán rémséges állapotok alakulnak ki a deviza- és tőkepiacokon. Negatív hatásuk a magyar bankvilágra, főként a forintra is kiterjedhet.
Zentai Péter: Egészen eddig a pillanatig 91 bank helyzetének hivatalos feltárását jelezte az Európai Bankhatóság. Hirtelen most már csak 90-ről beszélnek. Ez hogy lehet?
Neil MacKinnon: Ki tudja, szerintem péntek estig még további vizsgált intézmények kivonulása is megtörténhet. Egyébként konkrétan egyelőre az történt, hogy a német közszféra bankja, a Helaba hirtelen kijelentkezett a vizsgálati körből. Egy komoly, a német szövetségi állam által közvetetten ellenőrzött német pénzintézet tehát ezzel vagy azt ismerte el, hogy nem állta ki a próbát, vagy azt – és ez a Helaba hivatalos magyarázata –, hogy komolytalannak tartja az unió legfőbb bankfelügyeletének vizsgálatát. Bármelyik verzió az igaz, drámai fejleményről van szó.
Z. P.: Ha jól tudom, a németek – mind a pénzintézetek, mind a politika irányítói – egyaránt ellenzik a mostani teszteredmények nyilvánosságra hozatalt. Mivel magyarázza a németek általános kétkedését?
N. M.: Egyrészt azzal, hogy Európa legjobb bőrben lévő országa, Németország nem akarja nagydobra verni, hogy állami, pontosabban tartományi kézben lévő bankjai – a Helabán kívül szinte minden landesbank – nem felelnek meg tőkésítésben, tartalékképzésben az elvárásoknak, és csak az adófizetői pénzek beléjük fecskendezésével tudják őket életben tartani. Másrészt az időzítés! A németek szerint a jelenleginél szerencsétlenebb időpontot még keresve is nehéz találni ennyire lényegesnek beharangozott eredmények publikálására.
Z. P.: A mostani időpontról már hónapokkal ezelőtt döntöttek. Ki látta akkor, hogy épp e hétvégére egyszerre csúcsosodik ki a különböző, főként mediterrán országok adóssághegyeivel kapcsolatos válság? Ezért igazán nem ildomos felelőssé tenni az Európai Bankhatóságot.
N. M.: Igaz, a baj tényleg nem az időzítéssel van. A politikusok szempontjából persze érthető, hogy aggódnak a káosz súlyosbodása miatt, tompítani akarják a potenciális feszültségeket, a rossz hírek bejelentését inkább későbbre tolnák ki. Vélhetőleg ők sem tudják, mikorra, de hát most minden mindenütt az időhúzásról szól. Köztünk szólva: a csodavárásról. Csakhogy a piac nem hisz a csodákban, itt és most a stressztesztek kapcsán pedig a jó hírt fogja majd fel a piac a rossz hírnek. Minden előjel szerint az eredmények alapján – egy-két kivételtől eltekintve – az EBA jó bizonyítványt állít ki majdnem minden átvizsgált banknak.
Z. P.: Feltételezi, hogy a pozitív eredményeknek nem hisznek majd a befektetők? De mi van, ha tényleg jó állapotban vannak a nagy európai bankok, legalábbis jobban, mint azt sokan feltételezik? Csak azért állítson ki rossz bizonyítványt a felügyelet, mert ez a piaci várakozás? Egyébként azt sem értem, miért jobb a rossz hír, mint a jó hír.
N. M.: A bizalmatlanságot a tavalyi fiaskó okozza. Az európai pénzintézetek felett ellenőri szerepet játszó hatóságok simán átengedték a teszten egyebek között a Bank of Irelandet és egy másik ír pénzintézetet, az Allied Irish Bankot. Aztán mindkettő néhány héttel később csődöt jelentett. Ez tragikomédia volt. És most következik a második felvonás – szerintem.
Z. P.: Az EBA ebből nyilván tanult, mondják is a vezetői, hogy most sokkal szigorúbban jártak el, mint tavaly.
N. M.: Gondolja? Akkor ahhoz mit szól, hogy a teszteredményekbe, a banki vagyonok értékelésébe névértékükön számítják be a görög, az olasz, a portugál, a spanyol, az ír államkötvény-állományokat? Konstans, állandó értékűként számolják őket, bizonyosra véve, hogy ezek az országok az adott kötvényeik lejáratakor névértéken visszavásárolnak mindent. A teszt készítői tehát a jelenlegi piaci értéket figyelmen kívül hagyják. Ez rendben is lenne, ha nem lenne olyan helyzetben Görögország, mint amilyenben van: csődhelyzetben. Nincs hozzáértő ember e földön, aki nem tudná, hogy a görög államkötvényeket sosem fogják névértékükön kifizetni. Egyedül az Európai Bankhatóság tetteti magát.
Z. P.: Akkor hát mit várjunk a teszteredmények fogadtatásától? Miként reagál majd a piac, például milyen hatása lesz a fogadtatásnak az EU perifériájára szorult olyan országokra, mint Magyarország? A legnagyobb magyar bank, az OTP eleve rajta van a vizsgálati listán, de – gondolom – minden hétvégi fejlemény befolyásolhatja az euró helyzetét, azon keresztül a magyar forint helyzetét is.
N. M.: Azt már beárazta a piac, hogy a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan módszert is alkalmaz a felügyelet a banki vagyonértékeléseknél. Ezen túlmenően várhatóak negatív vagy pozitív meglepetések. Az általános hangulat eleve labilis a piacokon. Az általam prognosztizált aránylag pozitív összeredmény hétfőre inkább árfolyameséseket fog produkálni a banki részvények terén. Ez még akkor is negatívan érinti, mondjuk, az OTP-t, ha ez a magyar bank történetesen tényleg jó helyzetben van. Minden bank szenvedni fog. Az általános bizalmatlanságot legfeljebb valami nagy jelentőségű bejelentés enyhítheti, például az, hogy az unió csúcsvezetői mégis összeülnek a hétvégén, és bejelentik, hogy általános megegyezés született az államok és a privát hitelezők között a görög csőd közös kezeléséről. Ennek halvány valószínűsége van csupán. Nem várható más, mint az euró további értékvesztése a svájci frankkal, az amerikai dollárral, a japán jennel szemben. Az euró pedig önmagához képest is húzza majd lefelé a forintot és a többi kelet-európai devizát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Halló! A végén még Amerika csinál elnököt Strauss-Kahnból?
A franciák hagyományosan szexista magatartásán csöppet sem változtatott a Strauss-Kahn ügy – állítja a hvg.hu interjúalanya. A nők védelméért harcoló legismertebb franciaországi szervezet, a Paroles de Femmes elnöke azt tapasztalja, hogy az ügy legújabb fordulata – New Yorkban valószínűleg végleg ejtik a vádat az IMF lemondott főigazgatója ellen, mert szavahihetetlenné vált vádlója, a szobalány – még a végén elősegíti, hogy Dominique Strauss-Kahn induljon és akár győzzön is a legközelebbi elnökválasztáson.
Halló! A görög helyzet tényleg reménytelen?
Szerda hajnalban bizalmat szavazott az athéni parlament Papandreu miniszterelnöknek, aki a példátlan megszorító politika folytatását ígéri. Ám Matthias Kullas, a világszerte nagy tekintélynek örvendő freiburgi agytröszt, a Centrum für Europäische Politik vezető elemzője szerint Görögországot, hacsak fel nem adja az eurót, még évtizedeken át a többi európai országnak kell eltartania. Szerinte ilyen körülmények között Magyarországnak sincs sok keresnivalója az euró körül.
Halló, Lengyelország! Mit tudnak maguk, amit mi nem?
A lengyel miniszterelnök környezetéhez tartozó, vezető varsói politikai elemző szerint a két kormány nemzetközi imázsa azért különbözik egymástól, mert a lengyel politikai elitben a külföld pragmatizmust és együttműködési készséget érzékel, a magyarban viszont ennek az ellenkezőjét. Bartek Nowak, a Centre for International Relations nevű agytröszt igazgatója a nekünk adott interjúban hazája rossz tapasztalatai alapján ugyanakkor erősen óvja a magyarokat a kínaiakkal folytatott flört mélyítésétől.
Halló! Hogyan sikerült összerúgni a port Szlovéniával?
A magyar külügyminisztérium tiltakozott a ljubljanai kormánynál, mert Borut Pahor szlovén miniszterelnök példátlan módon nekiment Orbán magyar miniszterelnök kormányának. Az egész história homályos, mindenesetre precedens nélküli a két ország eddigi viszonyában – mondja a hvg.hu-nak adott interjúban a legnagyobb szlovén napilap, a Delo külpolitikai rovatvezetője, Sasa Vidmayer. Szerinte nem kizárt, hogy – ahogy fogalmaz – „térségünk nacionalistái egyszer csak keményen egymásnak feszülnek, és annak bizony beláthatatlan következményei lehetnek”.
Halló! Miért titkolják, hogy a kommunista rendszer fasiszta?
„Senkinek sincs szándékában itt valamiféle falat emelni. Ilyet csak bizonyos ellenséges imperialista, revansista körök terjesztenek Nyugat-Németországban”- mondta hajszálpontosan ötven évvel ezelőtt, 1961 június 15-én berlini nemzetközi sajtóértekezletén az NDK első számú vezetője, Walter Ulbricht. Nos, olyannyira nem volt szándékában senkinek sem ilyesmit csinálni, hogy alig hatvan nappal később, 1961.augusztus 13-ra virradó éjszaka Ulbrichték katonái és munkaszolgálatosai falat húztak egész Nyugat-Berlin köré. Megkezdődött a hidegháború újabb felvonása, gyakorlatilag egyfajta börtönné vált egész Kelet-Németország, de és méginkább a fallal körülvett Nyugat-Berlin. A Stasi akták kutatásért felelős berlini kormányzati hivatal helyettes vezetője, Jens Schöne a hvg.hu-nak adott interjúban állítja, hogy az NDK vezetőit nem a gonoszság hajtotta. Egyszerűen felismerték: ha nem húzzák fel a falat, akkor az NDK megszűnik létezni.
Halló, Szlovákia! Maguk lesznek a kistigris, vagy Magyarország?
A szlovák gazdasági miniszter, Juraj Miskov a hvg.hu-nak adott exkluzív interjújában inkább erénynek, mintsem hátránynak nevezi országa eredményessége szempontjából, hogy náluk nincs egy erős, a parlamentet teljesen eluraló kormánypárt. Szerinte ha lassúbb is így döntéshozatal, a végeredmény mégis az, hogy a társadalom könnyebben elviseli a terheket, a demokrácia pedig szépen fejlődik.
Halló! Buknia kell Berlusconinak, hogy fellélegezhessünk?
Az újkeletű tőzsdeválságot, az olasz államkötvények példátlan hozamemelkedését a mértéktartó torinói napilap, a La Stampa vezető gazdaságpolitikai szerkesztője a hazájával, főként annak miniszterelnökével, Silvio Berlusconival szemben megnyilvánuló politikai bizalmatlansággal is magyarázza. A hvg.hu-nak adott interjúban Lucca Fornovo azt jósolja, hogy ebben a drámai helyzetben Berlusconi távozni kényszerül és szakértői kormány fog alakulni. Szerinte beláthatatlanul súlyos következményekkel járna Európa egészére nézve, ha mindez nem történne meg.
Halló! Akkor most Törökországban is fülkeforradalom volt?
Hatalmas győzelmet aratott Törökországban a most zajlott választásokon a kormányzó jobboldali nacionalista AKP párt, és személy szerint vezetője, Erdogan miniszterelnök, ám az áhított kétharmadot nem sikerült elérniük. A legnagyobb példányszámú török napilap, a befolyásos Hurriyet angol nyelvű változatának főszerkesztő-helyettese, Taylan Bilgic szerint a szavazók azt üzenték Erdogánnak: kedvelik őt, de azt nem akarják, hogy kontroll nélküli autokratikus hatalomra tegyen szert.
Halló! Kitört az olajháború?
Amerika hadüzeneteként értékeli a lapunknak adott interjúban egy világhírű arab szakértő a Nemzetközi Energiaügynökség döntését, miszerint felszabadít és piacra visz egy – egyelőre kicsiny – mennyiséget stratégiai olajkészleteiből. Whalid Khadduri, a kőolaj világpiaca és a közel-keleti és más geopolitikai fejlemények összefüggéseit tanulmányozó legjelentősebb agytröszt, a Middle East Economic Survey alapítója szerint a cél: az OPEC, az Olajexportáló Országok Szervezete hatalmának végleges megtörése. Nekünk, magyaroknak ebben az olajháborúban mindenesetre érdemes Amerikának szurkolnunk.
