Idáig volt az, hogy a gazdasági növekedés akkor is növekedés, ha történetesen negatív. Egy kormánypárti képviselő meg akkor is értelmes, ha történetesen seggfej. Pláne, ha van hozzá egy elromlott hűtőszekrénye vagy egy kecskéje. Egyébként 47 ezer forint több, mint 60 ezer.

Nem értetlenkedni! Mi így kommunikálunk egymással.

Nincs ebben semmi meglepő, mint ahogy abban sem, hogy Giró-Szász András az elmúlt időszakban nem lett se szavahihetőbb, se gerincesebb, se okosabb.

A fenti két alapvetésből egyenesen következik, hogy a kormányszóvivő ezzel az indoklással jelentette be az ingyenes képzés 10 500 hallgatóban való korlátozását: a keretszámot azért kell csökkenteni, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba.

Akinek ez még sem teljesen követhető, annak Giró-Szász azt is elmagyarázza, hogy rossz szemszögből közelíti meg a problémát, mert „nem az a kérdés, hogy hányan kerülnek be, hanem hogy hányan kerülnek ki az egyetemekről és a felsőoktatásról”.

Ha megengedi a szóvivő úr, ezen a ponton azért akadékoskodnánk egy picit, mert helyesen ez a mondat úgy hangzik, hogy hányan kerülnek ki a felsőoktatásból, csakhogy erre a választ is tudjuk: sokan. Illetve, hogy a szóvivőnek is igaza legyen: valóban többen fognak a felsőoktatásba bekerülni – külföldön. Bár ez a hivatalos tájékoztatásokból nem fog kiderülni, mert például az állam által a hallgatók és felvételizők számára fenntartott felvi.hu portálon törölték a „külföldön tanulok" topicot, így, aki onnan akar tájékozódni, az nem fog arról értesülni, hogy korántsem olyan drága kinn az oktatás, mint azt a propaganda terjeszti.

Annak marad Giró-Szász és az ő érvei, mint mondjuk az, hogy innentől ne csak a jómódúak gyerekei tanulhassanak tovább, mint a korábbi kormányok idején. (Gondoljuk, a szóvivő ideérti az első Orbán-kormányt is, amelyik azzal büszkült, hogy radikálisan megnövelte a felsőoktatásban részt vevők számát.) Világos, a többségnek ezért kell majd százezreket fizetni, hogy ne csak a tehetősek járhassanak egyetemre, főiskolára.

További kérdés, hogy mi lesz azzal a pénzzel, melyet a hallgatók befizetnek, de a kormány erre is gondolt. Az egyetemi autonómiát nyilván csöppet sem sértő módon kancellárt neveznek ki az intézményekbe – ha segíthetjük a munkáját a Nemzeti Ügyek és Együgyűek Kormányának, akkor nekünk jelöltünk is van erre a posztra, aki egyáltalán nem fog kilógni az állami vezetők közül:

Van azonban az egész történetben Giró-Szásznál, Hoffmann Rózsánál, meg a többi nagyokosnál is szánalmasabb szereplő. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, mely testület léte az egész felsőoktatás értelmét megkérdőjelezi. Emlékezetes, a HÖOK nevét és vezetőit adta a 2008-as népszavazáshoz, amelyen azután jól eltörölték a tandíjat, és népünk megszavazta, hogy minden ingyér’ van, a közgazdászok pedig le vannak szarva. Kit érdekel az olyan szófia beszéd, hogy a szolgáltatásokat valamiből ki kell fizetni, és kissé többe fog kerülni, ha később vezetik be a díjakat (nemcsak a tandíjat), és sokkal drágább lesz.

Ennek a grémiumnak még mindig nem esett le, hogy két lehetőség van: vagy tandíjas lesz az oktatás, vagy tandíjas lesz az oktatás, és hazudnak nekik. Nem, ők most népszavazást kezdeményeznek „minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért”, vélhetőleg azon a tudományos-eszmei alapon, amelyet a Kétfarkú Kutyapárt sűrített legendás szlogenjébe: „Ne kelljen dolgozni, de legyen pénz”.

Jól van srácok, nincsen semmi baj. Legalább nektek nem kell elmenni külföldre, rátok itthon fényes karrier vár. Lehet még belőletek kormányszóvivő.