A Fidesz láthatóan igyekszik, hogy a Buda-Cash-botrány második szocialista brókerbotrányként ragadjon meg a választók fejében. Rogán Antal a Buda-Cash-botránnyal indított hétfőn a parlamentben, és megint elmondta, amit múlt hét eleje óta szinte mindennap: szerinte ez a második szocialista brókerbotrány. Nem sokkal ezután a Fidesz-frakció sajtóosztálya egy közleményt is kiadott, aminek a címe az volt, hogy

Ez a második szocialista brókerbotrány

Az első a K&H-s brókerbotrány volt: Kulcsár Attila, a K&H Bank brókercégének vezetője a gyanú szerint 1998 és 2003 között az ügyfelek mintegy 23 milliárd forintját jogosulatlanul forgatta, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. Már az a botrány sem egyértelműen szocialista volt, egyes hírek szerint Kulcsár ügyesen becsatornázta magát a Fideszhez és az MSZP-hez is.

A buda-cashes botrány azért is kapóra jöhet a Fidesznek, mert az eltűnt összeg még az első botránynál is nagyobb, így ez akár nagyobbat is szólhat.

A jelenlegi politikai birkózásba még a Magyar Nemzeti Bank is beszállt és betámadta az ellenzéket tudatlansággal és rosszhiszeműséggel vádolva őket. Ez alighanem jól jönne a veszprémi vereség után és az áprilisi tapolcai időközi országgyűlési választás előtt, ugyanis a kormánypárt a korrupciós botrányok (áfacsalási és kitiltási botrány, belvárosi ingatlanmutyi, Simicska Lajos "gecizése"), a népszerűtlen intézkedések (internetadó, útdíj) és az „urizálás” (Szijjártó-villa, Lázár János gyerekének lakása) miatt rengeteget veszített a népszerűségéből tavaly ősz óta.

Addig még talán halványan stimmelne a szocialista jelző, hogy Pintér Zoltánról, a brókercég alapítójáról és háttérbe húzódott korábbi tulajdonosáról inkább olyan pletykákat lehet hallani, hogy szocialista kapcsolatai voltak/vannak, azonban ezt a történetet alaposan nem tárta még fel senki. Ha ehhez még hozzáveszi a Buda-Cash-botrányban felbukkant többi információt is, fogalma se lesz, hogy ez fideszes vagy szocialista botrány.

Miért? Azért, mert:

• Bajnai Gordon szocialista kormánya 2009-ben két buda-cashest is állami pozícióba emelt: Andrási Miklós buda-cashes befektetési igazgató MÁV-vezér lett, Antali Károly buda-cashes fb-tag a vasút átalakításáért felelős kormánybiztos lett – viszont Andrási Miklós szerepelt a Fidesz-KDNP európai parlamenti listáján is 2009-ben, sőt alapítója volt a pártnak.
• Ha a Buda-Cashnél az elmúlt 15 évben zavartalanul folyt a csalás, mint az MNB állítja, akkor a brókercég tulajdonosai ebből hetet Szász Károlynak köszönhetnek, aki az Orbán-kormányok idején, 2000-2004 és 2010-2013 között volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, 2013 óta pedig a Matolcsy György jegybankjába olvasztott felügyelet nem vette észre a csalást. A maradék 6 év (2004 és 2010 között) a szocialista kormányok idején kinevezett felügyeleti vezetők sara.
• A PSZÁF legutóbb 2010-ben végzett átfogó vizsgálatot a Buda-Cashnél, és nem bukkant rá arra a 100 milliárdos csalásra, amit most állít. A vizsgálatot lezáró határozatot Szász Károly írta alá.
• A Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó négy kisbank (a DRB Bankcsoport) takarékszövetkezetekből alakult bankká, pedig a most kibukott problémák alapján nem biztos, hogy meg kellett volna kapniuk a bankká alakulási engedélyt. Az egyik kisbank (DRB Dél-dunántúli Regionális Bank) 2009-ben a Bajnai-kormány idején kapott engedélyt, a másik három az Orbán-kormány idején, 2013 decemberében, éppen a Matolcsy György vezette MNB-től.
• A 2013 decemberében bankká váló három takarékszövetkezet csodával határos módon menekült meg a takarékok önállóságát felszámoló államosítástól 2013 nyarán. Ez akkoriban jobbára olyan kivételes pénzintézeteknek adatott meg, amelyeknek a tulajdonosai megfelelő kapcsolatokkal rendelkeztek: így járt például az Orbán Viktor bizalmasa, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Duna Takarékszövetkezet (azóta bank), illetve Töröcskei István Széchenyi Bankja. A DRB-sek lehet, hogy csak a jó helyzetfelismerésüknek köszönhetik, hogy ki tudtak menekülni a takarékszövetkezeti szorításból.
• A mostani kormányoldal arra hivatkozik, hogy az MSZP-s érában ritkult meg az addigi évenkénti ellenőrzés és vált 5 évenkénti gyakoriságúra az átfogó ellenőrzés. De ha annyira zavarta volna a Fideszt a sokkal korábbi törvénymódosítás, az elmúlt öt évben kétharmados többséggel a parlamentben a Fidesz-KDNP azt vitt keresztül, amit csak akart – valahogyan a sűrűbb ellenőrzést nem állították vissza.
• Kis színes: Beremend Fidesz-KDNP-s polgármestere éppen a napokban árulta el a hvg.hu-nak, hogy az önkormányzat éppen azért vitte át a számláját az OTP-ből az egyik buda-cashes bankba, hogy pénzforgalmával erősítse a kisbankot.