Lezsák Sándor ideiglenes házelnök huszáros húzásának köszönhetően a Székely Himnusz eléneklésével zárult a múlt héten Áder János köztársasági elnökké választása. A Székely Himnusz-téma pedig azóta is pörög, mint a búgócsiga, a szokásos debil pro és kontra érvekkel.

A Székely Himnusz nem hivatalos himnusz, hanem egy, az irredentizmus korszakában, 1921-ben született dal. Csanády György, a Trianon utáni Magyarországon működő Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületének vezetője írta a szövegét, Mihalik Kálmán szerezte a zenéjét. Nem himnusznak tervezték, hanem a szülőföldjükről anyaországi emigrációba kényszerült székelyek összetartozást kifejező dalának, eredetileg nem is himnusz szerepelt a címében, hanem kantáta.

A Székely Himnusz egy klasszikus hazafias dal. Számtalan magyar számára a nemzeti összetartozás kifejezője, kultusza több évtizedre nyúlik vissza. Ebbéli minőségében pedig teljesen fölösleges taplóság megjegyzéseket tenni rá, meg leszólogatni. Épp olyan béna, mint azt állítani, hogy ennek éneklése a hazafiasság netovábbja, hiszen a székelyek valójában a mágikus képességekkel bíró hipermagyarok. Erről sem a Székely Himnusz tehet, tessék őt békén hagyni.

2009 szeptemberében a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld hivatalos himnuszának választotta a Székely Himnuszt. Magyarországon azonban továbbra sem hivatalos himnusz. Ez viszont azt jelenti, hogy mivel nem része sem az Alaptörvénynek, sem a hivatalos protokollnak, egy állami ünnepségen sem indokolt az éneklése, bármennyire is hazafiasnak érzi valaki. Legalábbis semmivel sem indokoltabb, mint a Boldogasszony anyánknak, az István a királyból a Szállj fel szabad madárnak, a Ha én rózsa volnéknak, a Közép-Európai Hobo Blues II-nek, vagy a Bánk bánból a Hazám, hazám áriának az éneklése. Azok is sokmillió magyar számára kifejezik a nemzeti összetartozást, bárhol hangozzanak fel, mégsem éneklik őket a hivatalos protokollban. Pedig ha már így, akkor ennyi erővel énekelhetnék is. Lehet, hogy sokkal nagyobb élmény lenne magyarok tömegeinek, ha az Országgyűlésben a képviselők azt énekelnék összekapaszkodva, hogy "A Balaton mellé stoppal jártam sokat, Szárszón nem nyaraltam, jön a tehervonat."

A Székely Himnuszt ettől még akár a parlamentben is énekelhetnék, ha erről előre megállapodnak, mint ahogy a 2010-es alakuló ülésen is történt. Nem pedig egy szerepzavarban lévő ember magánakciója következtében kell elhangzania. Lezsák Sándor húzása nem volt méltó sem ahhoz a nemzeti közösségi eszméhez, aminek a nevében énekeltek, sem a Székely Himnuszhoz. Sem egy nagykorú emberhez. De lehet, hogy mégis érdemes lenne próbálkozni, csak akkor előtte rendezzenek nyilvános szavazást, hogy melyik, az összmagyarság számára népszerű dalt énekeljék el a t. képviselők.