Nyilvánosságra hozta a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Növekedési Tervet, amivel Matolcsy György korábban deklarált céljai szerint a példátlanul sikeresen stabilizált Magyarország növekedési pályára fog állni. Hogy hogyan, az egyelőre nem derül ki, mivel a 177 oldalas - konzultációs anyagként feltüntetett, sőt internetes konzultációra bocsátott - anyag leginkább csak különféle történelmi áttekintéseket, adatokat és célkitűzéseket tartalmaz. Lesz újraiparosítás, erőteljes keleti nyitás, erős rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre, Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés, és Visegrádi és Nyugat-Balkáni együttműködés. Az anyagból ismét egy olyan elképzelés tűnik ki, ami a különféle világgazdasági érdekzónák keresztútjává tenné Magyarországot, amint azt az alábbi, kissé fura bekezdés is magyarázza:

"Magyarország földrajzi adottságaiból is adódik, hogy egyszerre lesz az ázsiai növekedési zóna  – a 21.  századi „új gazdasági selyemút”  – keleti kapuja, az innováció vezérelte nyugat-európai  – elsősorban Bajor, Baden-Würtenberg, és Lombardia) növekedési övezet keleti kapuja,  továbbá az észak déli irányú  – főként autóipari és járműipari beruházásokon alapuló  - „új borostyánút” közepén helyezkedik el."

A terv további alterveket is tartalmaz, úgymint  Rombauer Terv (az ózdi kohászat romjain egyebek közt "Kulturális galaxis" felépítése), Kecskeméti Terv és győri vízió, melyek a különféle magyar gazdasági térségekre opciónált fejlesztési programok.

A terv a célok kitűzésében sem kevésbé ambiciózus: célunk három éven belül a legjobb 15, öt éven belül a legjobb 10 EU-tagállam közé ugrani. A Nagy Magyar Ugrás indul. Innen szép nyerni, csak nehogy megint gereblyére érkezzünk.

A Magyar Növekedési Tervről részletesebben is olvashat a hvg.hu-n.