Braun Róbert

Mint Braun Róbert kifejtette, Gyurcsány olyan problémákat vázolt fel, amelyek távol állnak az emberek világától, ráadásul nem adott választ a népszavazást illető kérdésekre. Kizárólag kommunikációs szempontból, a tartalmakat figyelmen kívül hagyva, Gyurcsány évértékelőjét kettesre, Orbánét négyesre értékelte.

Wermer András feltette a kérdést: „Milyen világ van Gyurcsány fejében, amikor ilyen beszédet mond? Ma egy politikus fejében a népszavazás az egyes számú probléma, az emberek fejében inkább az, hogy a személyes életük hogyan fog alakulni. Megdöbbentő, hogy ez a beszéd egyik irányába sem indult el”. A Fidesz egykori kampányfőnöke tovább kérdezett: Hol vannak Magyarországon azok az emberek, akik új tulajdonhoz szeretnének vagy tudnak jutni? Foglalkoztatja-e őket egyáltalán, hogy új tulajdonhoz jussanak, és ezzel tulajdonos polgárrá váljanak? Ez távol áll a mai embertől, „megoldás, amihez nem sikerült megtalálni a problémát”.

A

Wermer András © Katona Vanda

 riporter kérdésére, miszerint távol áll-e az emberi természettől, hogy valamit jóval olcsóbban megszerezzen, mint ahogy a piacon megszerezhetné, Wermer megjegyezte, Gyurcsány tulajdonképpen bakizott, mert azt mondta, hogy több százezer forintért akár 100 ezer forintos tulajdonhoz is juthatunk. Minden mondatban volt két-három baki. Nagyon érdekes, ha egy ember ennyit bakizik: nem tartotta a beszédet igaznak, vagy nehezen elhihetőnek, vagy kicsit túlzásnak, nem lehet tudni, mindenesetre nem tudott azonosulni vele.

Braun ezután felvetette, attól tart, hogy Gyurcsány javaslata az a fajta kidolgozatlan ötlet volt, amely előző este valakinek eszébe jutott, és pillanatnyilag jónak tűnt. Indítványa teljesen homályos, mintha azt mondta volna, „a következő hetekben megbeszéljük, melyek legyenek azok a vagyonelemek, amelyeket valamekkora összegért, valamekkora támogatással – hogy az új polgárosodott Magyarország létrejöjjön – meg lehet szerezni”.

A riporter közbevetette, hogy Gyurcsány már beszéde elején jelezte, vége a punktumpolitikának, ezentúl mindent megbeszélnek mindenkivel, így az is más megvilágításba esik, hogy nem hozott magával kidolgozott javaslatokat. Braun erre úgy válaszolt, az embereknek nem az volt a bajuk, hogy velük nem beszélik meg a dolgokat, hanem az, hogy a kormány képtelen a felmerülő problémák megoldására. Az emberek joggal bizonytalanodtak el, nemcsak abban, hogy helyes-e az az irány, amit Gyurcsány javasol, de abban is, hogy ezek az emberek [a kormányban] képesek-e megvalósítani bármit is. Azt szokták mondani, ha az emberek 60 százaléka úgy érzi, rossz irányba mennek a dolgok, akkor a kormány szempontjából nagy a probléma, de azt még „vissza lehet hozni”, ámde ha 80 százalék érzi úgy, akkor már tényleg nagy a baj.

Braun szerint Gyurcsány javaslata butaság, szamárság, el fog tűnni, mint a kormányfő többi kezdeményezése. A Fidesz saját identitása, politikai márkája szempontjából helyesen próbálja kijelölni a sarokpontokat. Mint Braun hangsúlyozta, ő nem ért velük egyet, de az a hármasság, amelyet Orbán felvázolt, egészség, tudás, felelős kormányzás, részben ellenzéki pozícióból, részben a népszavazás tekintetében, helyes kontextus. Orbán beszéde megmagyarázta, miért helyes az a gondolat, amelyet képviselnek. Ugyanakkor a szocialisták, illetve Gyurcsány, hónapok óta kitérnek a politikai válaszadás elől. Ez azért hiba, mert mégiscsak ez a kormány hirdetett reformot az oktatás és az egészségügy területén. De ezekben a kérdésekben a kormány csak  sunnyog, nem képviseli azt az álláspontot, amit politikájában szeretne megvalósítani. Nem véletlen, hogy Gyurcsány kénytelen kimondani: csalódást okoztunk. De arra nem ad választ, hogy azért, mert rosszul csináltuk, vagy annak ellenére, hogy jól csináltuk – adott hangot csalódottságának az MSZP egykori kommunikációs kulcsembere.