Interjú Szanyi Tiborral, a gyurcsányi politika bírálójával

Utolsó frissítés:

Az MSZP képviselőcsoportja hétfői ülésén lényegében elvetette a frakció munkájának megreformálását célzó javaslatot, amelynek egyik kezdeményezője Szanyi Tibor volt. Ennek ellenére tovább „lebegteti”, hogy indul-e a frakcióvezetői posztért Lendvai Ildikóval szemben. Bár ő ezt kategorikusan cáfolja, sokan úgy beszélnek róla, mint aki Gyurcsány Ferenccel szemben kínál politikai alternatívát.


Szanyi Tibor
© mszp.hu
hvg.hu: A sajtó egy része önt az MSZP-n belüli ellenzék vezéralakjaként mutatta be, aki kihívást intézett a miniszterelnök ellen, és elő akarja készíteni a leváltását. Készül Lendvai Ildikó posztjának elfoglalására is, indul a június 2-ára kitűzött frakcióvezetői választáson. Mi igaz ebből?

Szanyi Tibor: A jobboldali média tévesen ítélte meg szándékaimat, mindenesetre a Fenntartható fejlődés címmel rendezett konferenciánkról korrekt beszámolókat adtak. De az MSZP-n belüli erőviszonyok gyakran megtévesztik a külső elemzőket, hiszen a párton belül mindig voltak eltérő álláspontot képviselő csoportok, platformok és tagozatok. Egy ilyen színkavalkádban természetes, hogy eltérő vélemények is hangot kapnak, akár a kormányhoz, illetve a miniszterelnökhöz képest is. A különböző csoportok egyébként egymással is vitatkoznak. Egyébként még nem döntöttem el, hogy indulok-e a frakcióvezetői posztért.

hvg.hu: Ön új munkamódszert javasolt a szocialista frakciónak, indítványozta a frakciószabályzat módosítását, szerette volna felértékelni a képviselőcsoport munkáját. Tervét elutasították.  

Sz. T.: Mivel kisebbségi kormányzás van, az MSZP frakció politikai jelentősége megnőtt. Tóbiás Józseffel közös javaslatunkban arra tettünk kísérletet, hogy a mostani helyzet kihívásaihoz alakítsuk a frakció politizálását. Szét kellene választani a szakmai és a politikai munkát, pontosan a kisebbségi kormányzás sikere érdekében. Árnyaltabb szűrőrendszert hoztunk volna létre a beterjesztett javaslatok elbírálásra. Eddig a kormány félig kész produktumokat adott át a parlamentnek, javaslatunkban viszont előterjesztésre érett törvényjavaslatokat  állítottunk volna elő. Ezért kellet volna tökéletesíteni a frakció munkamódszereit.

hvg.hu: Ön már nemcsak módszereket bírál, hanem alapelveket is. Az MSZP múlt heti konferenciáján – Szili Katalinnal együtt – a baloldali gyökerekhez való visszatérést sürgette, élesen bírálta a „harmadik út” politikáját, amelyet itt Magyarországon Gyurcsány Ferenc hirdetett meg, Tony Blair nyomdokait követve. Mintha vissza akarnák hozni az állami gondoskodást, és visszaszorítani a piac önszabályozó szerepét.

Sz. T.: A harmadik utas politika szerte Európában kimerítette a tartalékait, ezért a baloldalnak vissza kellene térnie gyökereihez, olyan politikát kell meghirdetnie, amely törődik az emberek mindennapi problémáival, a fenntartható fejlődést célozza meg, és a szabadságot mint értéket képviseli. A harmadik utas politika a privatizálás révén akart volna  jó minőségű, jól hozzáférhető, a társadalmat nagy mértékben „lefedő” fizetős szolgáltatásokat biztosítani. Ám a privatizációra Magyarországon már csak korlátozott lehetőségek nyílnak. A távfűtés, a közösségi közlekedés, az egészségügy területén csak a nagyon óvatos és körültekintő magánosítás engedhető meg.

hvg.hu: Pontosan az egészségügy területén az MSZP parlamenti képviselői komoly hitelvesztést szenvedtek el, ugyanazt a törvényjavaslatot kétszer megszavazták, majd most ugyan ők visszavonják azt.

Sz. T.: A december 17-i szavazás előtt alaposan átdolgoztuk a kormány által beterjesztett szöveget. Tagja voltam annak a rapportőri csoportnak, amely ezen munkálkodott. December közepére azt mondtam: a törvény, a kezdeti iszonyathoz képest elfogadhatóvá vált. Akkor abban láttam a legfőbb problémát, hogy a törvényt nem beszéltük át, sem a szakmával, sem pedig a társadalommal. Megjegyzem, arról az ellenzék is tehetett, ugyanis gátlástalanul élt a populizmus eszközeivel, és belehazudott sok olyasmit a törvénybe, ami benne se volt. Idén januárban és februárban még egy kicsit cizelláltunk a törvényen, különös tekintettel a garanciális részekre. Ezek után azt mondtam: ez már így tényleg elfogadható. El is fogadtuk, de erre jött a népszavazás, és az egész ügy félresiklott, elsodorta a kormányátalakítás, a kisebbségi kormányzás. Ilyen körülmények között a frakció nagyobbik része úgy véle, vonjuk vissza a törvényt, amivel a kormány is egyetért. Én a visszavonást járható útnak tartom, amennyiben kitalálunk helyette valami mást, ami működik. Ennek azonban semmi nyomát nem látom. Vagyis több mint kétévi kemény tárgyalás után sehol sem tartunk. Márpedig az egészségügy reformja elengedhetetlen, ezt mindannyian tudjuk.

Visszaszerezni a bizalmat (Oldaltörés)

hvg.hu.: Nyilván önök nem akarták lábon eladni az egészségügyet a magántőkének, de annyi ellentmondó nyilatkozat után ezt már nem hitték el a szavazók. Vagyis a hitelességükkel volt a legnagyobb probléma

Sz. T.: Az MSZP most tényleg rosszul áll a bizalmi tőke terén. Jelentősen megcsappant az emberek belénk vetett bizalma. A hitelünket visszaszerezni sokkal nehezebb, mint elveszíteni. Én már 2007 februárjában felhívtam erre a figyelmet a frakcióban. Mégsem tartom lehetetlennek, hogy újra bízzanak bennünk. Ha mi, szocialista politikusok arra törekednénk, hogy két-három jól előkészített, jól kitárgyalt ügyet végigvigyünk, van esélyünk. Ha ezt a hátralévő két esztendőben meg tudjuk tenni, van esélyünk a 2010-es választások megnyerésére.

hvg.hu: Melyik ez a két-három kiemelt ügy?

Sz. T.: Mindenekelőtt az energiaügyeket kellene rendbe tenni, ezzel az MSZP szocialista platformja, amelynek én is tagja vagyok, kiemelten akar foglalkozni. A másik a Kárpát-medencében élők gazdasági-társadalmi integrációjának kérdése. A harmadik ilyen nagy ügyet „felszabadításnak” neveztem nemrég a Fenntartható Fejlődés munkacsoport rendezvényén: azaz le kellene venni az ország gazdaságáról azokról a fékeket és bilincseket, amelyeket egy többé-kevésbé eltorzult jogrendszer rakott rá. Be kellene azonosítani és el kellene törölni azt a háromszáz ostoba jogszabályt, amely gúzsba köt bennünket, azaz deregulációra van szükség.

hvg.hu: Olyan híreket is hallani, hogy az MSZP most már elszánta magát arra, hogy a szlovák példát követve, kiálljon az egykulcsos adó bevezetése mellett.

Sz. T.: A politikusok, de az újságírók különösen, összevissza beszélnek a témáról. Ami a szlovák példa hazai adaptációját illeti, mindenekelőtt szükség lenne egy összehasonlító tanulmányra arról, hogy mit tett Szlovákia, és mit Magyarország azóta, hogy mindkét ország belépett az EU-ba. Én nem tudok ilyen tanulmányról, eltekintve attól, hogy a konvergenciaprogram végrehajtásáról mindkét ország beszámolt Brüsszelnek. Azt hiszem, hogy a szlovákoknál számos jó dolog van, amit átvehetnénk tőlük, mint ahogy ők is tanulhatnak tőlünk. Nagyon sajnálom, hogy elmarad a kormányfői találkozó. Közös szlovák-magyar elemzői munkacsoportot kellene létrehozni a tapasztalatok kicserélésére, mert ez mindmáig nem működik, annak ellenére, hogy az előző kormányfői találkozókon mindig felmerült, hogy szükség lenne rá. Az egykulcsos személyi jövedelemadót baloldali politikusként ellenzem, ugyanis az egykulcsos jövedelemadó növeli a társadalmi különbségeket, többlet terheket rak a szegényebbekre. Ezért az árnyaltabb adórendszer híve vagyok, ugyanakkor belátom, hogy ez az adófajta Szlovákiában működik. Magyarországon mindenképpen csökkenteni kellene az adónemek számát, továbbá az APEH adminisztrációját is.

hvg.hu.: Meddig tarthat a kisebbségi kormányzás?

Sz.T.: Nem vagyok jós. De tudom, hogy a kormányzáshoz két dolog elengedhetetlenül szükséges. Egyrészt a meglévő törvények betartatása, az új intézmények bejáratása. Ilyen a most felállított Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa. Másrészt új törvényeket, törvénymódosításokat kell elfogadtatni. A következő hónapokban a kormány tevékenységének súlypontja a törvények végrehajtására helyeződik át, ez nyilvánvaló. Ősszel összpontosítunk majd a sarkalatos ügyekre, az adórendszer átalakítására, a költségvetés elfogadtatására. Ez utóbbi témákban elképzelhető, hogy feláll egy ellenzéki koalíció az MSZP ellen, és leszavaznak bennünket. Ennek ellenére nem hiszem, hogy a közeljövőben előrehozott választások lennének. Legkorábban az Európa Parlamenti választásokkal egyidejűleg, jövő nyáron lehet az urnák elé szólítani embereket. De ennek sem örülnék. A baloldal elemi érdeke, hogy időt kapjon, és ezalatt rendbe hozza az ország ügyeit, és bebizonyítsa, számos kérdésben igaza volt.

Pelle János