Az akadémikusnő szerint három logikája van a modernségnek, amelyek néha konfliktusba kerülnek egymással. Az egyik a piac, a kapitalizmus, a javak elosztása. A XIX. század harmincas éveitől az állam már beavatkozott a piac tevékenységébe, például tiltotta a gyerekmunkát. A második a  technikai és a tudományos tudás állandó gyarapodása, végül: csak a modern társadalomban lehet új politikai rendszereket kitalálni. Modern a liberalizmus, a hatalmak megosztása, az általános választójog. De modernek a totális társadalmak – a bonapartizmus, a bolsevizmus és a nácizmus – is.

Heller Ágnes

Horváth Szabolcs

A modern demokrácia három hagyományból alakult ki – magyarázta Heller: az athéni demokráciából, a római republikanizmusból és a liberalizmusból. Az athéni demokráciában a hatalmi ágak nem voltak szétválasztva, a többség döntött, de a rabszolgáknak és az idegeneknek nem volt szavazójoguk A római republikanizmusban kialakult a szenátus, az első képviseleti rendszer. Végül a harmadik elem a liberalizmus, ami a vallási pluralizmus, a vallási türelem hatására jött létre és kialakította az emberi jogok fogalmát. Angliában létrejött a liberális párt, Franciaországban pedig Montesquieu-nél megjelent a hatalmi ágak szétválasztásának igénye. A hatalmi ágak szétválasztása azonban mindmáig nem ment teljesen végbe Európában – Magyarországon sem.

 Heller megkülönböztetett pozitív, másképp demokratikus és negatív, azaz liberális szabadságot. A pozitív szabadság alapján mindenki részt vehet országa politikai ügyeinek intézésében. Ez egy hosszú emancipációs folyamat eredményeként alakult így a XX. század elejére. A negatív szabadság lényege, hogy bárki bármit megtehet, amíg más szabadságát nem korlátozza – magyarázta Heller Ágnes.

A professzornő hosszú történelmi áttekintést adott az Egyesült Államok demokráciájának ellentmondásoktól sem mentes kialakulásáról. A Függetlenségi Nyilatkozatot „a világ legtökéletesebb politikai irományának” tartó Heller arra hívta föl a figyelmet, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatban benne van az a kitétel, miszerint „minden ember szabadon született”, de eközben az Egyesült Államokban rabszolgaság működött.

Mint összegzésében a filozófusnő hangsúlyozta: a demokrácia nehéz és konfliktusos dolog. Hozzátette: „a politikus nem rosszabb, mint a hentes, a tanár vagy az újságárus”.

 Sorsfordító lehet-e az április 11-i választás? – tette föl a kérdést a házigazda szerepét vivő Kocsis Richárd, a Bokros Lajos Baráti Kör elnöke. A kissé kitérően válaszoló Heller szerint fontos, hogy legyen egy középpárt, ezért támogatja Bokros Lajost, „akit nagyon tisztességes embernek” tart. Bokros fölnőttnek nézi a választókat és megmondja, hogy milyen áldozatokat kell hozni. Azt azonban Heller „kicsit problematikusnak” látja, hogy az MDF kampánya teljesen egy emberre épül. Hozzátette: nagyon reméli, hogy az MDF-nek nem lesz kultúrpolitikája, mert a liberalizmus és a konzervativizmus nem szokott kultúrát irányítani. „Ez a diktatúrák szokása” – mondta.

 A hvg.hu megkérdezte, nem lát-e ellentmondást aközött, hogy támogatta a Nők a Pályán Egyesület népszavazási kezdeményezését, amely pozitív megkülönböztetésben részesítené a nők megválasztását illetve aközött, hogy ugyancsak támogatja a törvény általi pozitív megkülönböztetést ellenző MDF-et. A filozófusnő így válaszolt:  „Tudom, hogy Dávid Ibolya ellene van, ő tulajdonképpen egy hagyományos liberális álláspontot képvisel. Eszerint az álláspont szerint nem kvótákkal kell az ilyen dolgot elintézni, hanem társadalmi fejlődéssel. Tulajdonképpen igazat is adtam volna neki, ha a magyar társadalmat alkalmasnak tartanám arra, hogy ilyen radikális intézkedés nélkül helyet adjon a nőknek a közéletben."

"Sajnos Magyarország férficentrikus ország. Igaz, nagy számban vannak nők az üzleti életben, ott nem kell őket megválasztani. De ha választásról van szó, a női jelöltet inkább nem választják meg, – és minél magasabb posztról van szó, annál inkább így van ez. Ezért támogatom a kvótát. Tudom, hogy Dávid Ibolya ellene van. Nem kell nekem egy politikussal általában egyet nem értenem azért, mert egy konkrét kérdésben nem értek egyet vele” – válaszolta  Heller Ágnes.

 Szegő Péter