hvg.hu: Számos baloldali értelmiségi szerint a Fidesz-KDNP, visszaélve a győzelmével, leépíti a jogállamot, egypárti diktatúra alapjait rakja le.

Schöpflin György: Az ellenzék minden országban hajlamos a túlzásra és az általánosításra, szeret „hiperbolikusan” nyilatkozni, a konkrét tényekkel kevéssé törődik. Annyi alapja van az aggodalmaknak, hogy egy folyamat kezdetén vagyunk, melynek vége nehezen jósolható meg. De mi azt reméljük, hogy az ellenzék bekapcsolódik a politikai rendszer átformálásába, konstruktív módon részt vesz a vitában és felismeri: komoly kérdések állnak előttünk, melyeket együtt meg kell vitatnunk.

Schöpflin György

Abban, azt hiszem, mindenki egyetért, hogy az 1949-es magyar alkotmány, annak ellenére, hogy messzemenően, többször is átírták, eredetileg Rákosi Mátyás nevéhez fűződik, az ő műve volt. Bár az eredeti szövegből, ha igaz, csak egyetlen mondat maradt, az a tény, hogy még mindig nem tudtunk túllépni az „1949. évi XX. Törvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegén”, jelzi, hogy nem tudtunk szembenézni a kommunizmus idején elkövetett bűnökkel, múltunknak ezzel a sötét korszakával. Vagyis az új alkotmány nemcsak tartalmi, de szimbolikus szempontból is nagyon fontos, egy új korszak nyitányának ígérkezik. Bízom benne, hogy gyorsan elkészül, talán már március 15-én hatályba is léphet.

hvg.hu.: Mi a véleménye az alkotmány preambulumába szánt szövegről? Nem túlzás benne Istenre illetve a Szentkorona-tanra hivatkozni?

S.Gy.: Az alkotmányügyi tanács csak egyszer ülésezett, akkor már szóba került a téma. Felmerült, hogy említsük meg benne a Szentkoronát. Szájer Józsefnek pedig volt egy figyelemre méltó ötlete. Kezdődjön úgy a magyar alkotmány, hogy „Isten áldd meg a magyart!” Nehezen kifogásolhatja bárki, hogy Himnusz kezdősorát beemeljük az új Alkotmányba. Azt, hogy a preambulum mit tartalmaz még, nem tudom. Nyilvánvalóan tisztázni igyekszik majd a magyar állam és a magyar nemzet viszonyát, különös tekintettel arra, hogy a kettő nem egy és ugyanaz. A szöveg tervezete előreláthatóan szeptember végére, október elejére készül el.

hvg.hu: A szimbólumok kevés honfitársunkat lelkesítik, ahogy ezt a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozata körüli vita is bizonyítja. A konkrétumok érdekesebbnek. Ön július elején úgy nyilatkozott, hogy az új alkotmányból ki kellene hagyni a „konstruktív bizalmatlansági indítvány” intézményét, melyről még 1989 nyarán, a kerekasztal-tárgyalásokon született megállapodás. Nem tart attól, hogy ettől a magyar politikai rendszer instabillá válik?

S. Gy.: Tudtommal csak két európai országban vezették be a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Németországban, ahol működik, bár nehézkesen. És nálunk, ahol egyáltalán nem működött. Mi ezt a németektől vettük át. Antall József szorgalmazta a meghonosítását 1990-ben, mert nemigen bízott a saját pártjában. Azóta sok minden változott. A magyar pártok sokkal konszolidáltabbak, mint akkoriban. Ugyanakkor azt is lehetett látni, hogy 2006-ban, az őszödi beszéd után a magyar társadalomnak nem volt semmiféle eszköze arra, hogy lemondassa a kormányt, illetve a miniszterelnököt. Ugyanis az utóbbit nem lehetett leváltani a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye miatt, ameddig megvolt a parlamenti többsége, így „be volt betonozva” a tisztségébe. Aminek más, hátrányos következménye is volt. Magyarországon a politikai kultúra nem olyan fejlett, mint Németországban. Nálunk a miniszterek felelőssége nem érvényesült, ugyanis a ciklus közben leválthatatlan miniszterelnöktől függött, hogy megtarthatják-e a tárcájukat.

hvg.hu: Mi a helyzet a kétharmados törvényekkel? Az új alkotmány ezek körét is szűkíteni akarja.

S.Gy.: Úgy gondolom, hogy a kétharmados törvények továbbra is lesznek, például magát az alkotmányt csak kétharmados többséggel lehet módosítani a jövőben is. De számos más „sarkalatos törvény” is megmarad. Ilyenek minden demokratikus rendszerben vannak. Jó lenne, ha a baloldal konstruktívan járulna hozzá az alkotmányozáshoz, melynek szükségességét előzőleg is elismerte. Nagyon rossz lenne, ha az egész folyamatot elutasítaná, mert ezzel kiszorulna az alkotmányozásból. Természetesen nagyon fontosak az alulról érkező, a társadalmi vitában formálódó javaslatok, ezekre számítunk. Ami engem illet, kezdeményeztem, hogy az új alkotmány szakítson a főváros-központúsággal, azaz országos hatáskörű intézményeket telepítsünk vidéki nagyvárosokba is. Már felmerült az igény, hogy építsük be az alkotmányba a környezetvédelmet. Ennek formájáról is konzultálni kell, a magam részéről egyetértek a gondolattal.

hvg.hu: Sok, a Fidesszel szimpatizáló polgár azt várta volna az új vezetéstől, hogy nagyarányú győzelme nyomán nagyobb önmérsékletet, nagyvonalúságot  tanúsít, a pozíciók egy részét átengedi az ellenzéknek. Ehelyett mintha görcsbe rándultak volna, humorérzéküket elvesztették, már-már nevetséges, ahogy minden pozícióba a saját emberieket ültetik.

S.Gy.: Erre csak azt mondhatom: az ellenzék magára vessen. 2002 után az MSZP-SZDSZ koalíció nem híresült el arról, hogy nagyvonalúságot tanúsított, illetve önkorlátozást vállalt volna. „Bagoly mondja a verébnek”, ahogy a szólás tartja. Ezzel együtt a demokratikus intézmények működtetésében természetesen szükség van önkorlátozásra. A demokrácia az én felfogásom szerint két szintből tevődik össze: a közmegegyezéses hatalomgyakorlásból, melyet a választás hoz létre, továbbá a demokratikus intézményrendszer működéséből, ami a demokratikus politizálás infrastruktúrája. Itt viszonylagos egyensúlyra, önmérsékletre kell törekedni, ami az előző kormányoknál hiányzott. Saját embereikkel, pártkatonákkal töltötték meg az intézményeket, ezért nem jött létre a politikailag független közfunkció intézménye. A szó szoros értelmében gyarmatosították a közigazgatást, ha jól emlékszem, 2002-ben mintegy tízezer embert bocsátottak el a közszolgálatból.

hvg.hu: Most a Fideszt vádolja az ellenzék ugyanezzel, és nem is alaptalanul. Az Állami Számvevőszék vagy a Versenyhivatal élére is pártkatonát állítottak. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.

S.Gy.: Igaz. Most is az történik, hogy a régi rendszer embereit egymás után elbocsátja az új kormány, arra való hivatkozással, hogy inkább az MSZP-hez való hűségük, mint a szaktudásuk alapján kerültek a helyükre. Új, a Fideszhez hű emberekkel váltják fel őket. De hiába, ilyen a mai Magyarország. Olyan mély a szakadék a társadalomban, hogy nehezen lehet különbséget tenni a politikai lojalitás és a szaktudás között. Nagyon nehéz találni pártpolitikailag független szakembereket, ez mutatja, mennyire tragikus a helyzet.

hvg.hu: És az Alkotmánybíróság? Annak az eddig érvényes, de a most készülő alkotmány szerint is függetlennek kellene lennie a pártoktól.

S.Gy.: Voltak polémiák az új alkotmánybírók jelölése körül, de erre csak azt mondhatom: Bihari Mihály személyében baloldali ember került be a testületbe. Ez még akkor is igaz, ha Biharival, akit jól ismerek és nagyra becsülök, éppen a MSZP nem bánt kesztyűs kézzel annak idején.

hvg.hu: Halmai Gábor, a tekintélyes jogász, nemrég, a Népszabadságnak adott interjúban a jogállam felszámolásával vádolta a Fideszt. Mások az új, most kiépülő politikai rendszert Rákosiéhoz hasonlították.

S.Gy.: Aki ilyesmiket mond, nem tudja, hogy milyen volt a Rákosi-rendszer. Vagy azt hiszi, hogy az jogállam volt. A magyar baloldal mindig hajlamos volt rá, hogy a legsötétebb szándékokat tulajdonítsa a jobboldalnak, akár kormányon volt, akár ellenzékben. Ahelyett, hogy az ellenzékbe szorult és súlyos vereséget szenvedett szocialisták most konstruktív kritikát gyakorolnának, a teljes elutasítás álláspontjára helyezkednek. Ez önveszélyes taktika, maguk alatt fűrészelik a fát.

hvg.hu: Az új magyar kormány radikálisan átalakítja a médiaviszonyokat is. A média „gleichschaltolását” nyugaton több szakmai szervezet bírálta.

S.Gy.: A nyugati bírálatok jó részét a MUOSZ „generálta”, hiszen azonnal elkezdett tiltakozni, s rávette a külföldi szervezeteket, hogy támogassák. Pedig a média szabályozása még nem egy lezárt folyamat, a törvény szövege is változhat. Másfelől pedig az eddig érvényben lévő médiatörvény fogyatékosságaival mindenki tisztában volt: nem elég, hogy rossz hatásfokkal működött, de még az állami pénzekkel való visszaélést is lehetővé tette.