Egy ma kiadott jelentésében az Amnesty International az Európai Unió kulcsfontosságú fegyverkorlátozási megállapodásainak súlyos hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A szervezet szerint az EU fegyverexportról szóló 1998-as magatartási kódexét a tagállamok egyes vállatai folyamatosan megszegi.



A szervezet szerint az EU Kínával szembeni fegyverembargójába ütközik többek között olasz cégek szerepvállalása olyan járművek gyártásában, amelyeket mobil kivégző-kamraként üzemeltetnek Kínában, illetve a kínai katonai repülőgép-hajtóművekhez szükséges alkotóelemek brit exportja.



Az Amnesty International szerint aggályos a Hollandián áthaladó hatalmas mértékű fegyverkereskedelem szabályozásának elmulasztása. Ennek révén lehetővé válik felfegyverzett járművek Izraelbe való exportálása annak ellenére, hogy azokat civilek ellen is bevetik.



Az emberi jogi szervezet megnevez még néhány fegyverexporttal összefüggő tevékenységet az unióban, amelyek szerintük ellentétesek az EU szabályozással. Ilyen a cseh és lengyel fegyverfelesleg átadása olyan kormányzatoknak (pl. Jemen), amelyek valószínűsíthetően továbbadják ezeket harmadik országoknak. Valamint az, hogy egy német technológiai cég megfigyeléshez használatos eszközöket szállít a diktatórikus Türkmenisztánnak. Illetve hogy francia licenc alapján helikoptereket és alkatrészeket gyártanak Indiában, amelyeket azután Nepálba szállítanak, ahol a fegyveres erők ezeket civilek elleni támadásokhoz használják fel.



Az Amnesty International az Európai Unióhoz fordul, hogy szorgalmazzon egy szankciókat is tartalmazó globális fegyverkereskedelmi szerződést, amely alátámasztaná az EU-kódexet.



A legfőbb európai fegyverexportőr országok – Franciaország, Németország, Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság – bonyolítják a világban zajló fegyverüzletek egyharmadát. A tíz új tagállammal együtt az EU-ban jelenleg 400 kézi lőfegyvert gyártó vállalat van 23 országban, majdnem ugyanannyi, mint az USA-ban.