A kutatók nem a holttestek összeszámlálása, hanem a lakosok háztartásonkénti megkérdezése alapján becsülték meg, hogy mennyivel több iraki pusztult el a háború miatt, mint ahányan meghaltak volna békeidőben. Az okok közé tartoznak a háború előidézte betegségek, járványok is. Az említett szám azt jelenti, hogy a közel 27 milliós iraki lakosság 2,5 százaléka halt meg a megszállás és az erőszak következtében - közölte Gilbert Burnham, az egyesült államokbeli Johns Hopkins Bloomberg közegészségügyi egyetem munkatársa.

A The Lancet című amerikai orvosi folyóirat internetes kiadásában olvasható tanulmány szerint Irakban évente 143 ezer ember halt meg a háború előtt, az azóta eltelt időszakban pedig minden évben 2,5-szer annyi (a halálozási arány 5,5-ről 13,3 ezrelékre nőtt). A háború hosszúra nyúlása és amiatt, hogy több tízmillió embert érint, az iraki öldöklés a XXI. század eddigi legpusztítóbb nemzetközi konfliktusa - állapította meg Burnham. 

A felmérés folytatása volt annak, amely megállapította, hogy 2003 márciusa és 2004 szeptembere között csaknem 100 ezerrel több ember halt meg Irakban, mint ahány békeidőben meghalt volna. A halálos áldozatok 60 százaléka 44 év alatti férfi, és a legtöbb esetben lelőtték őket. A halálesetek 31 százalékáért a koalíciós erőket teszik felelőssé. A nem erőszakos, mégis a háború előidézte halálokok között vannak a szív-, a rák- és a krónikus betegségek.

A felmérést az amerikai egyetem, valamint a bagdadi al-Musztansziríja egyetem munkatársai készítették idén május és június között, szerte az országban véletlenszerűen kiválasztott 1849 háztartás tagjainak megkérdezésével. Ilyen módszert alkalmaztak korábban olyan konfliktushelyeken, mint Kongó, Koszovó és Szudán. A haláleseteket 92 százalékban igazolta halotti anyakönyvi kivonat.

Más olyan becslések, amelyek nem a lakosság megkérdezésén alapultak, az említett számoknak csak a töredékét mutatták ki. Az iraki hatóságok szerint például a megszállás óta "csupán" 43-49 ezer polgári személy halt erőszakos halált Irakban.