Kissinger a BBC brit tévécsatornán sugárzott hosszabb interjúban elmondta, hogy nem tartja többé lehetségesnek a (lázadók feletti) katonai győzelmet az arab országban, ám helytelenítené a külföldi csapatok gyors kivonását is.

Kissinger, aki jelenleg George Bush amerikai elnöknek ad tanácsokat Irakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösség - Iránt és Szíriát is beleértve - diplomáciai erőfeszítéseivel rendezhető lenne az iraki helyzet. Ennek érdekében javasolta egy nemzetközi Irak-értekezlet megrendezését az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamainak, Irak szomszédainak, valamint a rendezésben érdekelt regionális hatalmaknak, Indiának és Pakisztánnak a részvételével. E folyamatban Iránnak is részt kell vennie, amellyel az Egyesült Államoknak pedig párbeszédet kell kezdenie.

A tekintélyes külpolitikai elemzőként is ismert Kissinger az interjúban arról is beszélt, hogy többé nem tartja lehetségesnek a lázadók/terroristák feletti katonai győzelmet az arab országban, ám óva intett a külföldi csapatok elsietett kivonásától is. Úgy vélte, hogy a nemzetközi koalíciónak újra kell fogalmaznia iraki stratégiáját.

A gyors csapatkivonást Kissinger arra hivatkozva ellenezte, hogy ha az arab országban állomásozó külföldi katonákat anélkül hívják haza, hogy a nemzetközi közösség megértené e lépést és legalább részben megoldották az iraki problémákat, úgy az iraki polgárháború olyan méreteket ölt, amelyek talán még azt a szintet is felülmúlják, amely annak idején az Egyesült Államokat a jugoszláviai fellépésre késztette. Mindez valószínűleg megingatja Irak szomszédos országainak - főleg a nagy síita közösséggel rendelkező államoknak - a helyzetét - fejtegette.

"Irak drámai összeomlása - bármit gondolunk is arról, hogyan állt elő ilyen helyzet - végzetes következményekkel járna, amelyekért éveken keresztül fizetnénk, és amelyek ilyen vagy olyan módon, de ismét visszavinnének bennünket a térségbe" - fűzte hozzá Kissinger, az Irak térségében való majdani fellépés kényszerére utalva.