Az ország legtekintélyesebb környezetvédelmi szervezetei felhívásukban arra szólították fel az unió elnöki tisztét betöltő kancellár asszonyt, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölése érdekében az általa korábban elhatározottnál szigorúbb követelésekkel álljon elő. Így egyebek között azt sürgették, hogy Merkel ne elégedjék meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának húsz százalékos csökkentésével, hanem ehelyett harminc százalékos, kötelező érvényű csökkentési javaslatot terjesszen elő. Ugyancsak kevesellték a környezetet jobban kímélő, megújítható energiaforrások - tervezett - minimálisan húsz százalékos alkalmazását, s azt indítványozták, hogy Merkel huszonöt százalékot követeljen. 

Ezzel szemben a német iparszövetség (BDI) óvta a kancellárt attól, hogy egyoldalú környezetvédelmi célkitűzéseket igyekezzen előírni a tagállamok számára. A középvállalatokat tömörítő, tekintélyes szervezet vezetője, Jürgen Thumann azt hangoztatta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére indítványozott húsz százalék "túlzottan merész" követelés. Thumann szerint ugyan "meg lehet pedzeni, de nem lehet kötelezővé tenni." 

A szövetség elnöke arra figyelmeztetett, hogy Németország ezen a téren már amúgy is túl sokat vállalt. "Nem lehet egy osztályelsőt büntetni a többiek hanyagságáért" - hangoztatta a BDI vezetője, aki sürgette továbbá, hogy az atomerőműveket - a jelenlegi német koalíciós megállapodásban foglaltakkal ellentétben - semmiképp ne vonják ki legkésőbb 2020-ban a forgalomból. Erre vonatkozóan tíz százalékos moratóriumot követelt. 

Megfigyelők szerint a szerdai követelések aligha változtatnak a határozottnak tűnő Angela Merkel álláspontján, jelzik ugyanakkor, hogy a kancellár asszony belföldön is milyen nagy nyomásnak van kitéve.