Brigitte Mohnhaupt Az 1982-es ítélethirdetés után © AP

A most 57 éves Mohnhaupt-ot ötszörös életfogytiglanra, és legkevesebb 24 év szabadságvesztésre  ítélték 1982-ben, a hetvenes évek végén elkövetett bűntettekért, többek között a Német Gyáriparosok Szövetsége elnökének, Hanns-Martin Schleyernek az elrablásáért és meggyilkolásáért. Mohnhaupt úgynevezett második generációs terroristaként tulajdonképpen a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) vezérkarának tagja volt, miután az alapítók, köztük Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof 1973-tól  börtönben voltak.

Meinhof 1976-os, a többiek 1977-es öngyilkossága után a második generáció vette át a szervezet irányítását. A hetvenes évek elejétől kezdve, a német náci múlt és a gazdasági elit összefonódását jelképező figurákat, illetve az amerikai fegyveres erők érdekeltségeit támadó radikális diákcsoportból szervezett fegyveres erővé vált a szervezet. Ehhez az időszakhoz számos merénylet fűződik, többek között a stockholmi német nagykövetség elleni támadás, Siegfried Buback szövetségi főállamügyész és Jürgen Ponto bankár megölése.

Schleyer 1977-es elrablása kényszerítette volna ki a börtönben ülő RAF-vezetők szabadon bocsátását. Az akkori, Helmut Schmidt vezette német kormány azonban nem engedett, még akkor sem, amikor palesztin terroristák adtak nymatékot a követelésnek egy Lufthansa-gép eltérítésével és az utasok foglyul ejtésével. A rendőrség különleges osztagai kiszabadították a túszokat, a RAF-vezetők ennek hírére - máig nem egészen tisztázott körülmények között -öngyilkosságot követtek el a börtöben, Schleyert pedig kivégezték fogva tartói. 

A RAF 1996-ben jelentette be feloszlását. Brigitte Mohnhaupt és a szintén 24 éve börtönben levő Christian Klar szabadlábra helyezésének ügye tavaly került a német igazságszolgáltatás, illetve - Klar esetében - az államelnök elé. A terroristanő öt évre, feltételesen kerül most szabadlábra, míg Klar egyelőre őrizetben marad.

Egyes német hírforrások tudni vélték, hogy Brigitte Mohnhaupt egy televízióműsorban beszélni fog szabadulása után. Erre azonban nem kerül sor, mint ahogy valószínűleg a média érdeklődésének kijátszása volt az is, hogy kedd helyett vasárnap szabadult, így a dél-németországi Aichach börtöne előtt csak hozzátartozói várták. A hírek szerint Brigitte Mohnhaupt Baden-Württemberg tartományban kezdi meg civil életét. 

Szabadon bocsátása nagy társadalmi vitát kavart, a RAF áldozatainak hozzátartozói tiltakoztak, mivel sem Mohnhaupt, sem Klar nem tanúsított megbánást az egykori tettekkel kapcsolatban. Miközben az igazságszolgáltatás úgy döntött, Mohnhaupt már nem jelent veszélyt a társadalomra, a Boston Globe egy német közvélemény-kutatás adatait ismerteti; eszerint a megkérdezettek 66 százaléka úgy véli, börtönben kellene maradniuk az terroristáknak.

A CNN Dirk Schleyert, az 1977 októberében meggyilkolt német iparmágnás fiát idézi, aki röviden csak így kommentálta a szabadon bocsátás hírét: "Nincs mondanivalóm róla; a történet lezárult."