A minisztérium azzal indokolta a kérdés elővételét, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő a német gazdaságban. Ez a hiány, amely egyre csak nőni látszik, alááshatja a gazdasági növekedést - érvelt e heti bejelentésében a minisztérium.

Az üzleti lobbik üdvözölték az ötletet, de a kormányzó koalíció több politikusa aggódik, hogy egy ilyen lépés tönkrezúzná a munkanélküliség csökkentésére kovácsolt terveket. "3,8 millió munkanélkülink van" - figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a Sa:chsische Zeitungnak adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy szerinte inkább a németországi munkanélküliek képzésére, illetve továbbképzésére kellene összpontosítani.

Mások azzal rémisztgették a közvéleményt, hogy a kelet-európai EU-tagállamokból érkező dolgozók miatt lezuhanna a németországi dolgozók bérszínvonala. Lars Bosse, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara feje túlzottnak minősítette ezt az aggodalmat. "Egyetlen lengyel vagy magyar mérnök sem fog Németországba jönni azért, hogy minimálbérért dolgozzon" - mondta minapi nyilatkozatában. A német kormány szóvivője közölte nemrégiben, hogy a kormánykoalíció vezetői a jövő hónapban vitatják meg ezt a kérdést.

2004-ben, amikor 10 új tagállammal bővült az Európai Unió - köztük nyolc volt kommunista országgal - Németország haladékot kért a kelet-európai új tagállamokból érkező munkavállalók fogadására. Előbb két évre zárta ki őket munkaerőpiacáról, majd (2006-ban) három évvel meghosszabbította ezt az intézkedést. A német vezetők a munkanélküliségre, a bérszínvonal zuhanásának a veszélyére és a szociális ellátórendszer várható nehézségeire hivatkozva kérték a haladékot. Az üzleti lobbik akkor is figyelmeztették a kormányt, hogy a szakképzett munkaerő hiánya súlyosan fogja érinteni a német ipar néhány fontos ágazatát, köztük a fémipart és a gépipart.

Más EU-tagállamok - köztük Nagy-Britannia - megnyitották munkaerőpiacukat a kelet-európaiak előtt, és eddigi adataik szerint ez kedvező hatással volt gazdaságukra.