A mértékadó párizsi újság szerint a Jugoszlávia romjain Slobodan Milosevics egykori elnök által megálmodott Nagy Szerbia stratégiájának bukása után a szerbek magukba fordultak és csak az örök áldozat státuszában találtak némi vigasztalódást. Az elnökválasztás vasárnapi eredménye viszont olyan újrakezdésként is értelmezhető, amelyet az elmúlt hetekben az Európai Unió is bátorított, annak ellenére, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék ellenkezése miatt eddig nem sikerült aláírni a stabilizációs és társulási megállapodást Szerbiával.

A Le Monde hangsúlyozza: Tadics - aki jól tudja, hogy balkáni szomszédjaihoz hasonlóan országa helye Európában van - a belső reformok politikájának és a nemzetközi együttműködésnek a híve, de hatalma korlátozott, ugyanis az ország legbefolyásosabb embere Vojislav Kostunica miniszterelnök, aki "kényelmetlen és kevéssé megbízható szövetséges".

Az elkövetkező hetek Koszovóról fognak szólni, hiszen a tartomány az Egyesült Államok és az uniós tagállamok többségének támogatásával ki fogja kiáltani függetlenségét. A nacionalisták által támogatott Kostunica az EU-val való szakítást hirdeti majd meg és a szerb vezetés várhatóan megosztott lesz.

Tadicsnak viszont - aki az elnökválasztási kampány alatt pontosan tisztában volt azzal, hogy azt állítva, miszerint Koszovó Szerbia része, veszett ügyet képvisel - mostantól arról kell majd meggyőzni honfitársait, hogy hagyják abba történelmi sérelmeik emlegetését és forduljanak a jövő felé. "Minden szerb úgy érzi, hogy Koszovó elvesztése igazságtalanság. Akár igazuk van, akár nem, üdvözülésük Brüsszelen és nem Pristinán át vezet" - írta a Le Monde.