Utcai harcok Belgrádban

Koszovó függetlenségét ellenző fiatalok lepték el vasárnap este Belgrád utcáit. Támadás alá vették az amerikai és a szlovén nagykövetséget, illetve gyorséttermeket. Videó a B92 jóvoltából.

Koszovó mostantól "független, szuverén és demokratikus állam" - mondta Jakup Krasniqi házelnök, miután a törvényhozás 109 képviselője ellenszavazat nélkül elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot. Bejelentését tapsvihar fogadta a pristinai törvényhozásban. A szerb kisebbség 11 fős frakciója távol maradt a voksolástól.  Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Krasniqi házelnök ezután aláírták a pergamenre írt függetlenségi nyilatkozatot. A parlamenti dokumentum szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió (EU) felügyelete alatt.

A dokumentumtervezetet előzőleg Hashim Thaci miniszterelnök ismertette a pristinai parlamentben. A képviselők állva hallgatták és ütemes tapssal fogadták szavait. "Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világ szabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon megtesszük ezt" - mondta bevezetőjében. "Mi, népünk demokratikusan választott vezetői ezen a nyilatkozaton keresztül független és szuverén államnak nyilvánítjuk Koszovót... Ez a nyilatkozat népünk akaratát tükrözi" - idézte a dokumentumot Thaci. Ígéretet tett arra, hogy az új állam demokratikus, többnemzetiségű lesz, meg fogja őrizni kulturális sokszínűségét és messzemenő védelmet nyújt a szerb kisebbségnek, de szerbül hozzátette: "Belgrád soha többet nem fogja Koszovót irányítani". 

Beszédében üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását. Leszögezte, hogy az új állam együtt fog működni az ENSZ-szel és az EU-val. Közölte, hogy Koszovó teljes EU-tagságra törekszik, és a NATO-hoz címezve szavait maradásra szólította fel a 17 ezer fős nemzetközi KFOR-erőt.
"Fejet hajtunk azok előtt, akik életüket áldozták a függetlenségért" - tette hozzá megemlékezve arról, hogy a terület elszakadásáért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a szerb erők közötti összecsapásokban 10 ezer ember vesztette életét 1998-ban és 1999-ben. A függetlenség kikiáltása után a koszovói főváros, Pristina utcáin népünnepély kezdődött: az ujjongó koszovóiak levegőbe leadott lövésekkel, albán zászlókat lengetve és autódudákkal tülkölve fogadták a világ legújabb államának megszületését.

© AP

Belgrád ugynakkor elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, röviddel azután, hogy a pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök a pristinai függetlenségi nyilatkozat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós beszédében "talmi államnak" nevezte Koszovót. Koszovót az Egyesült Államok hozta létre - mondta - , "készen arra, hogy saját katonai érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet".
   
"Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét" - szögezte le Borisz Tadics szerb elnök egy közleményben. "Szerbia minden békés, diplomáciai és jogi eszközt igénybe vett és igénybe fog venni annak érdekében, hogy elérje a koszovói intézmények ezen aktusának semmissé nyilvánítását" - fogalmazott. A pristinai függetlenségi nyilatkozat "szembehelyezkedik a nemzetközi jog alapelveivel" - mondta, és felhívta a Koszovóban jelenlévő nemzetközi intézményeket, hogy "azonnal nyilvánítsák semmisnek" a szóban forgó parlamenti határozatot. A szerb parlament nemrégiben elfogadott egy akciótervet, felkészülve arra, hogy az 1990 óta nemzetközi igazgatás alatt álló albán többségű tartománya a pristinai vezetők előzetes bejelentéseinek megfelelően kinyilvánítja függetlenségét Belgrádtól. A terv részletei titkosak, azt azonban tudni lehet róla, hogy kizár minden katonai megoldást.

Szakértők szerint csak középtávon állhat majd meg a lábán a függetlenségét vasárnap kikiáltó Koszovó; az új állam politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre szorul majd a következő években. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a következő években politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre lesz szüksége Koszovónak. Szilágyi Imre kiemelte: habár Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, ezzel a gyakorlatban még nem jön létre önálló állam, a továbbiakban is protektorátus marad, ahogy eddig is volt 1999 óta. Formálisan tehát önálló állam lesz, amelynek területén idegen csapatok állomásoznak majd - tette hozzá. 

Az államépítés folyamata csak nemzetközi segítséggel működhet. Koszovónak segítségre van szüksége a közigazgatás és a rendészet megszervezésében. A gazdaságot is csak nemzetközi közreműködéssel lehet talpra állítani, ehhez pénzre és ismeretátadásra is szükség van - húzta alá a szakember. Juhász József szerint is a teljes függetlenség hosszú folyamat, mely 2010 előtt biztosan nem fejeződik be.

Nagyon sok kétség fogalmazódik meg, hogy életképes lesz-e az új állam, de semmivel sincs kevesebb esélye arra, hogy működőképes legyen, mint a régió többi országának. Koszovó nagyon fejletlen terület, szétzilálódott gazdasággal és társadalommal, átszőve a feketegazdaság szálaival. Ha az államnak működőképes, átlátható gazdasági és közigazgatási rendszert sikerül létrehoznia, akkor be tud majd illeszkedni az önálló államok rendszerébe - mutatott rá.

A két szakember kiemelte: több dolog miatt döntött a koszovói vezetés a február 17-i függetlenségi nyilatkozat mellett. Egyrészt mindenképpen vasárnap szerették volna bejelenti az elszakadást, másrészt az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn üléseznek Brüsszelben, így lehetőség lesz arra, hogy az unió minél előbb reagálhasson. Emellett a koszovóiaknak meg kellett várniuk a szerbiai elnökválasztást is, hogy ne rontsák a nyugatbarát Borisz Tadics esélyeit a függetlenség kikiáltásával - tették hozzá.

© AP

Szilágyi Imre és Juhász József kiemelte: az albán vezetésnek az a szándéka, hogy a lehető legszélesebb jogokat biztosítsák a koszovói szerbeknek, az Ahtisaari-tervnek megfelelően. Az azonban más kérdés, hogy mi valósul meg mindebből a mindennapi életben - húzták alá. Ugyanakkor egyik szakember sem számít komoly menekülthullámra, nem valószínű, hogy a szerbek tömegével hagyják majd el Koszovót.
   
Juhász József kiemelte: aki akart, az már korábban elhagyta a tartományt. Ha lesz is vándorlás, annak jelentős része Koszovón belül történik majd meg: a szórványtelepüléseken élők az északi szerb tömbbe költözhetnek. Csak néhány tízezren menekülhetnek át Szerbiába, és csak töredékük érheti el a Vajdaságot - tette hozzá.
Szilágyi Imre elmondta: a szerb vezetők arra szólítják fel a koszovói szerbeket, hogy maradjanak a szülőföldjükön, hiszen ha ők elhagyják Koszovót, akkor a szerbek jövőbeli területi igényei még kevésbé lennének megalapozottak.

A két szakember kiemelte: nem kell arra számítani, hogy a vajdasági magyarok a koszovói események következményeként Magyarországra menekülnének. Szilágyi szerint a függetlenség kikiáltása után is nagyon sok a kérdés és ellentmondás Koszovó jövőjével kapcsolatban. Nem ismert például a határ pontos vonala, a törvények meghozásának menete, és a szerb ellenlépéseket sem lehet még tisztán látni.

Az új országot várhatóan a legtöbb uniós tagállam napokon belül elismeri, de vélhetőleg kivétel lesz ez alól Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Magyarország az első nagy csoportba tartozhat - tették hozzá. Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén bejelentette: "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad".  A kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.