Az orosz elnök erről Eduard Kokojti dél-oszétiai és Szergej Bagaps abház elnökkel folytatott találkozóján beszélt a moszkvai Kremlben. Kokojti és Bagaps aláírta azt a hat pontból álló béketervet, amely Nicolas Sarkozy francia elnök közreműködésével jött létre. A tervet mind Moszkva, mind Tbiliszi elfogadta. Medvegyev hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja változatlan, és nem csupán támogatni fogja a két grúziai térség döntéseit, de kész azok megvalósításáért kezeskedni a Kaukázusban és az egész világon.

"Önök (a déloszétok és az abházok) a területüket védelmezték, az igazság az önök oldalán van, ezért is arathattak győzelmet a konfliktusban az orosz csapatok segítségével" - mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy számít Oroszország partnereinek konstruktív hozzáállására. "Bár az is lehet, hogy másra nem képesek, csak fegyvert szállítani Grúziának" - jegyezte meg. Abházia és Dél-Oszétia papíron Grúzia része, gyakorlatilag azonban elszakadtak Tbiliszitől. A szakadár területeket eddig nemzetközi jogilag senki sem ismerte el.

A Kremlben megtartott találkozón Medvegyev azt is megjegyezte: az elmúlt éveket tekintve először fordult elő, hogy Oroszország megvédte polgárainak érdekeit, utalva arra, hogy a Dél-Oszétiában élők többségének orosz útlevele van.
 
A grúzok szerint az oroszok lerombolják Gorit és Potit

A grúz parlament csütörtöki rendkívüli ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy Grúzia felmondja azt a három szerződést, amelyek a kaukázusi országnak a Független Államok Közösségében (FAK) való részvételére vonatkoztak. A döntés azt jelenti, hogy Grúzia kilépett a FÁK-ból, abból a nemzetközi szervezetből, amely a Szovjetunió széthullása után jött létre volt szovjet tagköztársaságokból moszkvai dominancia mellett. Miheil Szaakasvili grúz elnök kedden Tbilisziben a törvényhozás épülete előtt rendezett nagygyűlésen már jelezte, hogy a grúz vezetés a FÁK-ból való kilépés mellett döntött. A parlamenti ülést a grúz televízió egyenes adásban közvetítette.

"Az orosz csapatok lerombolják Gori városát. Robbanások zaja hallatszik. Éppen most aknásítják el a várost" - mondta Sota Utiasvili, a tbiliszi belügyminisztérium szóvivő. Hozzátette, hogy "mindent lerombolnak Poti kikötővárosban is, és tönkreteszik a Grúzia nyugati részén épített új utakat".

A grúz külügyminisztérium előzőleg arról számolt be, hogy csütörtökön az orosz csapatok visszatértek Potiba, a fekete-tengeri kikötővárosba és orosz csapaterősítést hajtottak végre a Dél-Oszétiához közel eső Goriban annak ellenére, hogy korábban úgy tűnt, mindkét városból távoznak. A francia hírügynökség tudósítója már akkor azt jelentette, hogy robbanások sorozatát hallotta Gori körül és füstöt látott felszállni.

"A megállapodással ellentétben az oroszok további csapatokat küldtek Goriba és erősítik jelenlétüket a városban. Ugyanakkor Potiba visszatértek az orosz fegyveres erők" - közölte Nato Csikovani külügyi szóvivő. A grúz erők nem folytatták a bevonulást Goriba, hogy elkerüljék az összecsapást - tette hozzá. Grúz rendőrségi források szerint azért állt le az orosz kivonulás, mert az Oroszország támogatását élvező szakadár déloszét fegyveresek nem akarták elhagyni a várost.

Egy hírügynökségi tudósítás szerint déltájban rövid időre szembekerültek egymással grúz és orosz katonák Gori külvárosában egy orosz ellenőrzőpontnál. Miután erősítésként több orosz harckocsi is a helyszínre érkezett, a grúzok visszavonultak.

Még több megfigyelőt küldenének

Törékenynek nevezte a Dél-Oszétia körüli helyzetet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökségét ellátó Finnország rendkívüli megbízottja csütörtökön Bécsben, és arra kérte a tagállamokat, hogy küldjenek további megfigyelőket a térségbe. Heikki Talvitie az ötvenhat országot átfogó, bécsi székhelyű szervezet állandó tanácsát zárt ajtók mögött tájékoztatta a konfliktusövezetben kialakult állapotokról. A finn elnökség nevében nyilatkozva aláhúzta, hogy sürgetően még mintegy száz 100 megfigyelőre lenne szükség a kaukázusi területen. Az EBESZ grúziai missziója jelenleg hozzávetőleg 200 fős.

Az állandó tanács a szervezet döntéshozó testülete. A grúziai misszió kibővítéséhez a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges. A megbízott emlékeztette a tagállamok képviselőit arra, hogy az EBESZ-elnökség már korábban is kifejezte súlyos aggodalmát a polgári lakosság biztonsága és helyzete miatt. Érvelése szerint a megnövekedett EBESZ-jelenlét egyfelől biztosíthatná a humanitárius folyosót a nemzetközi segélyek számára, másfelől lehetővé tenné a tűzszüneti megállapodásnak és a csapatok szétválasztásának hatékony ellenőrzését.

A finn küldött elengedhetetlennek nevezte, hogy valamennyi fél betartsa a tűzszünetet, és fokozzák a nemzetközi megfigyelői tevékenységet a térségben. A tanács ülésén a grúziai képviselő Tbilisziből származó információira hivatkozva azt állította, hogy visszavonulásuk ellenére az orosz csapatok aláaknázzák Szenaki, Gori és Poti városok környékét. Az emberi jogok megsértését és az infrastruktúra szándékos lerombolását vetette az orosz kötelék szemére, megjegyezve, hogy egyáltalán nem "békefenntartó erőkről" van szó. Tudomása szerint az orosz egységekben kazah, csecsen és észak-kaukázusi katonák is szolgálnak.

Heikki Talvitie az ülést követően újságíróknak azt mondta, hogy hozzá is eljutottak "etnikai tisztogatásokról" szóló hírek. Az EBESZ-nek otthont adó Ausztria külügyminisztere, Ursula Plassnik csütörtökön sürgette az orosz csapatok maradéktalan kivonását, az erőszak azonnali beszüntetését és a háború kirobbanása előtti állapotok helyreállítását. Megítélése szerint sem békefenntartói célzattal, sem egyéb módon nem igazolható orosz harci csapatok tartós jelenléte Dél-Oszétiában és Abháziában. "Arra van szükség, hogy haladéktalanul, nemzetközi közvetítéssel lényegi politikai párbeszéd kezdődjön a konfliktusban érintett felek között" - szögezte le az osztrák diplomácia irányítója írásos nyilatkozatában. Nyomatékosan utalt az Európai Unió állásfoglalására, amely szerint bármely békés megoldásnak a nemzetközi jog elveinek szigorú alkalmazásán, illetőleg Grúzia szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásán kell alapulnia.