szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több mint ötven százalék az esélye annak, hogy Írországban az igenek győznek a lisszaboni szerződésről tartandó második népszavazáson – mondta Kovács László uniós biztos. Szerinte az EU addig győzködi majd az íreket, amíg a többség igennel nem szavaz a második referendumon.

„Az írek levonták a tanulságot mindabból, ami az előző népszavazás kudarcához vezetett. Akkor nem figyeltek kellően oda a teljesen hamis érvekkel dolgozó nem-kampányra” – hangsúlyozta Kovács László. Az adóügyi uniós biztos szerint a második népszavazást jövő ősszel tarthatják meg Írországban, még az Európai Bizottság jelenlegi mandátumának lejárta előtt.

Kovács László hozzátette: az ír kormányé a felelősség, hogy az emberek megismerjék a unió állam- és kormányfőinek kötelezettségvállalását. A decemberi uniós csúcs zárónyilatkozata hangsúlyozza, hogy a lisszaboni szerződés életbelépése után is lehet minden tagállamnak EU-biztosa. Az állam- és kormányfők azt is megígérték, gondoskodnak arról, hogy az ország megtarthassa politikai semlegességét, adóügyi önállóságát, valamint az abortusz tilalmát, és ezzel megnyugtassák az ír lakosságot.

Pogátsa Zoltán uniós szakértő szerint sincs más lehetőség, az Európai Unió addig győzködi majd az íreket, amíg a többség igennel nem szavaz a lisszaboni szerződésről szóló megismételt népszavazáson. „Valószínűleg lehet megint az íreket addig masszírozni, amíg ki nem lehet csikarni belőlük az igent. Nem nagyon van más lehetőség. Más receptet eddig nem tudott felmutatni az Európai Unió” – mondta a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója.

A második népszavazási kampány sokban hasonlíthat az elsőhöz, azonban valószínűleg többen mennek el a referendumot támogatók közül. Sokan ugyanis feltehetően azért maradtak távol az urnáktól az első alkalommal, mert úgy gondolták, hogy nélkülük is nyernek az igenek – vélekedett Pogátsa.

Az első népszavazáson egyrészt azért győzhettek a nemek, mert a hírek szerint hatalmas összegekkel támogatták a reformszerződést ellenzőket az Egyesült Államokból. Másrészt az írek félreérthették a reformszerződést, így például az abortusz szabályozásával kapcsolatban. Az egyre több, kudarccal végződő népszavazás után egyre több politikus mondja, hogy nincs szükség referendumokra. Az állampolgárok pedig úgy érzik, hogy a fejük felett „rakják össze Európát” és nem kapják meg azt az Európai Uniótól, amire várnak. Ezzel szemben sorra gyártja a közösség a szerződéseket, 1992 óta egy „papírgyárrá” vált az EU: a maastrichti szerződés után jött az amszterdami, a nizzai, az alkotmányos, majd a lisszaboni szerződés – vélte Pogátsa Zoltán. Szerinte az elutasítások mögött nagyon nagy mértékben az áll, hogy az európai polgároknak elegük van ebből a gyakorlatból.

Ha azonban az összes tagállam ratifikálja a szerződést, utána már senki nem fogja megkérdezni, hogyan született meg a megállapodás, pár év múlva már nem fognak erre emlékezni az emberek. Jó példa erre a maastrichti szerződés, amelyet szintén első körben leszavaztak a dánok és a franciák, mára azonban erről senki nem beszél. Az írek nyáron utasították el az uniós reformszerződést. Írország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelynek alkotmánya megköveteli, hogy népszavazás döntsön az ügyben. Ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés életbe léphessen, minden EU-tagállamnak ratifikálnia kell a dokumentumot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Az írek újra szavaznak a lisszaboni szerződésről?

Az ír kormány azt tervezi, hogy legkésőbb jövő októberben újabb népszavazást rendez az Európai Unió döntéshozatali és intézményi rendszerét megreformáló lisszaboni szerződésről - szivárogtatták ki csütörtökön Brüsszelben uniós diplomaták, néhány órával az EU-csúcsértekezlet kezdete előtt.

MTI Világ

A lengyel elnöknek sem kell a lisszaboni szerződés

Nem írja alá - "legalábbis egyelőre" - Lech Kaczynski lengyel elnök az Európai Unió lisszaboni szerződését kihirdető lengyel törvényt - derült ki az államfővel készült, hétfőn megjelent lapinterjúból.

MTI Világ

Az írek most megszavaznák a lisszaboni szerződést

Az ír lakosság egy feltételezett jelenlegi népszavazáson megszavazná az Európai Unió lisszaboni szerződését, ha az ország továbbra is delegálhatna egy tagot az Európai Bizottságba, és biztosítékot kapna arra, hogy megtarthatja például adózási önállóságát és katonai semlegességét - jelentette hétfőn a The Irish Times című ír napilap egy általa megrendelt közvélemény-kutatás alapján.

MTI Világ

A lisszaboni szerződés hiányában nincs további EU-bővítés?

Az Európai Unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló lisszaboni szerződés hatályba lépése nélkül nem folytatható az EU bővítése - hangsúlyozta két néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő csütörtökön Brüsszelben.

Világ

Újra szavazhatnak az írek a lisszaboni szerződésről

Az ír kormány a lisszaboni szerződés elfogadásáról egy újabb, második népszavazás kiírását vette fontolóra - írja a Magyar Hírlap. 2009 őszén tartanák meg, ha az íreknek engedményeket adnak európai parlamenti képviselőik számát, az abortusz, az adózás, valamint a katonai semlegesség.

MTI Világ

Lisszaboni szerződés – mindenáron

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter erről a Bild című német lapnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy az uniós reformszerződés írországi elutasítása után Lech Kaczynski lengyel államfő is közölte, nem írja alá a dokumentumot, s Horst Köhler német elnök kijelentette, hogy a ratifikációs okmány aláírásával megvárja az alkotmánybírósághoz benyújtott panaszok kivizsgálását.