Az európai részvénytőzsdék indexeinek esése - hol két, hol négy százalékkal -, nyomatékos felelet volt arra, milyen eredménnyel zárult a rendkívüli válságellenes csúcstalálkozó. Mirek Topolánek ötlete, aki a brüsszeli csúcstalálkozót szándékosan vasárnapra időzítette, amikor a tőzsdék zárva vannak, sajnos nem az egyetlen, ami csődöt mondott.

Nyilvánvaló, hogy a tőzsdei indexek csökkenése válság idején nem rendkívüli, az azonban igen, hogy ezt a bankok idézték elő. S ezt már nehéz másképpen, mint annak világos jelzéseként érzékelni, hogy Gyurcsánynak és társainak el kell feledniük a Kelet- és Közép-Európa pénzügyi szektorát megsegítendő nagy szükségcsomagot. Az az elv, hogy a bankszektort megfojtó kalandor gazdasági és pénzügyi politikát folytató államoknak nem szabad a hamis szolidaritással segítséget nyújtani, rendben van. Ezt az elvet azonban nem igen vették figyelembe, amikor arról határoztak, hogy a régió országait eltérően kell kezelni. Ennek bizonyítékai az eddigi nemzeti segélycsomagok. 

"Tény, hogy Gyurcsány segítségkérése - a hazai politikai marketing céljaira ráadásul álnok módon az egész régió köpenye alá takarva -, megkárosítja a szomszédokat. Csakhogy az 1997-es thaiföldi példa, amelyre néhány szakértő ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, azt mutatja, ha Magyarország csődbe megy, magával rántja az egész régiót. A csúcstalálkozón adott biztosíték, hogy az unió egyetlen tagállamát sem hagyja elesni, nem lehetett más, mint szóbeli. Az euró hétfő déli 306 forintos árfolyama azonban jelzi, hogy milyen ezen a téren a bizalom" - fejti ki az újság.   

Rámutat: "Az olyasfajta marketing kommunikációra, hogy az EU egységesen lép fel a válság ellen, a piacok már régen nem reagálnak. A közvéleménytől eltérően ugyanis információkkal rendelkeznek úgy a politikusokról, mint a gazdasági élet szereplőinek állapotáról. Ugyanakkor ők döntik el, hogy ki fogja alulról szagolni az ibolyát, s kit rántanak magukkal."

Humoros, ha Fico szlovák kormányfő erre azt mondta, hogy a csúcstalálkozó elutasította a protekcionizmust. Az már kevésbé, hogy az állami csődök árnyéka nemcsak a közép-kelet európai (Magyarország, Lettország) államok felett, de Görögország és Olaszország felett is megjelent. Angela Merkel német kancellár - akire ebben az esetben minden szem irányul - ugyanakkor választások előtti időszakban van. Nincs más hátra, mint abban hinni, hogy Németország teljesíteni fogja európai kötelességét és nem engedi szétesni az euróövezetet, sem egy új vasfüggöny felállítását az EU-ban - zárja kommentárját a Sme.