A holland nyelvű flamandok és a francia ajkú vallonok nem tudtak egymással megegyezni a Brüsszelt és környékét átfogó választókerület nyelvi határok mentén történő kettéválasztásában, ezért a flamand liberálisok tiltakozásul kiléptek az ötpárti koalícióból. Flamand részről eddig a kereszténydemokraták és a liberálisok, vallon részről pedig e két pártcsalád francia ajkú reprezentánsa mellett a szocialisták alkották a kormánykoalíciót. "Nincs más megoldás, mint a kormány lemondása" - jelentette ki újságíróknak Didier Reynders pénzügyminiszter, a vallon liberálisok vezetője.

A viszály a Bruxelles-Halle-Vilvoorde (BHV) néven emlegetett választókerület körül robbant ki. E választókerület a fővárost és a körülötte fekvő több tucat települést fogja össze. Utóbbiak közül a két legnagyobb neve hollandul - vagyis a flamandok nyelvén - Halle és Vilvoorde, franciául - vagyis a vallonok nyelvén - Hal és Vilvorde. A Brüsszel körüli térség Flandriához tartozik, de néhány településén összesen mintegy 100 ezer vallon is él. Brüsszel maga kétnyelvű, és ott akár vallon, akár flamand pártra is lehet szavazni.

Általános szabály szerint azonban Flandriában csak flamand, Vallóniában csak vallon pártok közül választhatnának a lakosok. A Brüsszel közigazgatási határán kívül, a Flandriához tartozó agglomerációban lakó, és vallon pártokra az általános szabály ellenére jelenleg is szavazó, illetve továbbra is szavazni kívánó vallonok ügyében régóta zajlik a vita a két népközösség között. A flamandok azt követelik: szüntessék meg ezt a "hibrid" helyzetet, vágják ketté BHV választókerületet, és annak flamand részein csak flamand pártokra lehessen szavazni a választásokon. II. Albert király Jean-Luc Dehaene volt miniszterelnököt bízta meg azzal, hogy megoldást találjon a vitákra. Dehaene hétfőn este előterjesztette javaslatait a pártoknak, de ezeket a vallonok nem fogadták el.

Leterme, aki pártját a 2007-es választásokon győzelemre vezette, még ugyanabban az évben kénytelen volt lemondani, mert nem tudta megállapodásra bírni a nagyobb tartományi önállóságra törekvő, holland nyelvű flamandokat és a franciaajkú vallonokat az államreform ügyében. Akkor az uralkodó Guy Verhofstadt flamand liberális politikust bízta meg a kormány ideiglenes vezetésével, aki annyit tudott elérni, hogy lehűtötte az izzó kedélyeket, és szőnyeg alá söpörte a flamand-vallon ellentéteket. Leterme rövid időre visszatérhetett a kormányfői posztra, de onnan még 2008-ban ismét távoznia kellett a csődbe került Fortis bankháznak a BNP Paribas francia nagybank kezébe történő átjátszása nyomán, illetve a bíróság befolyásolási kísérlete miatt. Utóda Herman Van Rompuy lett, akit azonban tavaly decemberben megválasztottak az Európai Tanács elnökévé. Ekkor Leterme megint csak visszaült a miniszterelnöki székbe, ahonnan most a BHV-ügy miatt kell távoznia.