Little Boy és Fat Man

A második világháború tragikus végakkordjaként ledobott atombombák bevetésére Harry S. Truman akkori amerikai elnök adott utasítást. Az Enola Gay a Little Boynak nevezett első bombát 1945. augusztus 6-án dobta le a katonai és a kommunikációs szerepe miatt célpontnak kiválasztott Hirosimára, míg három nappal később a Fat Man névre keresztelt bombát Nagaszaki ellen vetették be. Japán hat nappal később, augusztus 15-én megadta magát, ezzel véget ért a második világháború.

A tokiói amerikai nagykövet John Roos is ott lesz pénteken a hirosimai Béke Emlékparkban, ahol a 65 éve, 1945. augusztus 6-án történt első amerikai atomtámadás áldozataira emlékeznek.

Ez az első alkalom, hogy az USA hivatalos delegációt küld a megemlékezésre, amelyen idén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mellett az atomhatalmak közül Nagy-Britannia és Franciaország képviselői is részt vesznek. Bár Roos a tervek szerint nem tart beszédet, Japánban mégis kiemelt figyelemmel kísérik a rendezvényen való amerikai részvételt, és sokan arra számítanak, hogy az USA bocsánatot kér az összesen körülbelül 220 ezer halálos áldozatot követelő hirosimai és nagaszaki támadásokért.

Óvatosan kezelik a kérdést

A Barack Obamával közeli kapcsolatban álló nagykövet nem sokkal tavalyi kinevezése után – igaz, csak magánlátogatáson – már járt a hirosimai emlékparkban, és a mostani megemlékezésen való részvételével egyes tokiói várakozások szerint előkészítheti azt, hogy az amerikai elnök maga is ellátogasson az első amerikai atomtámadás helyszínére a novemberre tervezett japán útja során.

A Fehér Ház azonban igencsak körültekintően kezeli a kérdést, és ha Obama el is megy Hirosimába, a látogatás idejét és körülményeit is fokozott figyelemmel választják majd meg.

Az óvatosság indokolt: bár az amerikai-japán kapcsolatokat ismerők szerint a két ország viszonyában nagy előrelépést jelenthetne az Obama-vizit vagy egy esetleges bocsánatkérés, az amerikai közvélemény egy része – nem csak a konzervatívok táborában – továbbra is úgy véli, a Fehér Háznak kerülnie kell még a közvetett bocsánatkérésként értelmezhető tetteket vagy kijelentéseket is.
Legutóbbi Japánban tett látogatása során Obamát például kritika érte amiatt, hogy kézfogás közben meg is hajolt Akihito császár előtt – írja például a 65. évfordulóval kapcsolatos cikkében a japán Mainichi napilap. A cikkben idézik a washingtoni törvényhozás alsóházi külügyi bizottságának egyik tagját is, aki szerint az USA-ban mélyen gyökerezik az a vélemény, hogy a hirosimai és nagaszaki támadások gyorsan véget vetettek a második világháborúnak és ezzel elkerülhetővé tették további, az amerikai és japán szárazföldi alakulatokban harcoló katonák halálát.

Nem sajnálja, amit tett

Ugyanígy vélekedik az atombombát annak idején ledobó Enola Gay repülőgép legénységének utolsó életben lévő tagja is. A ma 89 éves, Dutch becenéven ismert Theodore Van Kirk a brit Mirrornak nyilatkozva augusztus elején azt mondta, soha semmilyen kétsége nem volt afelől, hogy helyesen cselekszenek. „Hogy sajnálom-e, amit aznap tettünk? Nem, uram, nem. Soha nem kértem bocsánatot amiatt, amit Hirosimában tettünk, és soha nem is fogok. Az volt a küldetésünk, hogy véget vessünk a második világháborúnak, ilyen egyszerű.”

A ma már leginkább csak kertészkedéssel foglalkozó, Georgiában élő idős veterán szerint ha 65 évvel ezelőtt nem dobják le Hirosimára az atombombát, a japánok nem adták volna meg magukat, és az amerikaiaknak le kellett volna rohanniuk a szigetországot. „Az áldozatok száma pedig tényleg elképzelhetetlen lett volna” – tette hozzá Dutch. „Azt tettük, amit tennünk kellett. Nem csak amerikai életek megmentéséért, hanem japán életekért is.”

Bár az amerikai többsége küldetésük teljesítése után hősként fogadta otthon az Enola Gay legénységének tagjait, ma sokan tömeggyilkosoknak tartják őket. Dutch is kap fenyegetéseket, névtelen telefonokat. „Ilyenkor egy ideig elgondolkozik az ember, és talán kérdéseket tesz fel magának” – mondja Dutch, akinek viszont mindent egybevetve nincsenek kétségei. „Hogy megtenném-e újra az egészet? Pontosan ugyanolyan körülmények között igen, megtenném.”

Ellenzi az amerikai követ részvételét

Az Enola Gay egykori navigátora arról is beszélt, hogy már nem jár el a különféle megemlékezésekre. Pilóta társának, a 2007-ben 92 éves korában meghalt Paul W. Tibbetsnek a fia úgy gondolja, másnak se kéne. Nem ért egyet azzal, hogy az USA hivatalos delegációt küld a pénteki hirosimai megemlékezésre, ezzel szerinte újraírnák a történelmet. „Ez egy kimondatlan bocsánatkérés” – idézi a Fox News a 66 éves James Tibbetset. „Tudom, hogy ez az évforduló, de nem tudom, mi a fenét próbálnak elérni. Hagyják békén ezt az egészet. A háborúnak vége.”

A támadások következtében Hirosimában egyes becslések szerint 140 ezren, Nagaszakiban pedig 80 ezren vesztették életüket. Az áldozatok fele közvetlenül a robbanások után halt meg, legnagyobb részük megégett. A következő hónapokban, években a radioaktív sugárzás hatásai okozták a halálesetek nagy részét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil lakos volt.