"Időpontot még nem tűztünk ki, de megmondtuk, hogy szívesen látjuk őket, és nekik kell dönteniük" - mondta Ashton újságíróknak. Pénteken kezdett és szombaton befejeződő brüsszeli megbeszélésükön - amelyen Magyarországot Martonyi János képviseli - az EU-külügyminiszterek többsége derűlátónak mutatkozott a szerb-koszovói tárgyalások, illetve ebből fakadóan Szerbia EU-csatlakozási folyamatának az esélyeit illetően.

A csütörtökön elfogadott ENSZ-határozatban Belgrád ugyan nem mondta ki, hogy elismerné a tőle elszakadt, albán többségű Koszovó függetlenségét, de állást foglalt a Pristinával való tárgyalások mellett, anélkül, hogy ezt közvetlenül összekapcsolta volna az állami jogállás további megvitatásának szándékával. A szerbeket az nyomta a kompromisszumkészség irányába, hogy előzőleg az ENSZ Nemzetközi Bírósága úgy foglalt állást: nem sértett nemzetközi jogot Koszovó önállóságának kinyilvánítása.

Szerbia már beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanács azonban még nem továbbította a kérelmet az Európai Bizottsághoz, az unió legfőbb végrehajtó testületéhez. Ez most - a közös EU-szerb megfogalmazású ENSZ-határozat nyomán - több uniós külügyminiszter szerint hamarosan várható. A Bizottságnak véleményt kell majd mondania arról, hogy Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A miniszterek közül egyedül Bernard Kouchner, a francia diplomácia irányítója nyilatkozott tartózkodóan a szerbek gyors előrehaladásának esélyeiről. Ő azt hangsúlyozta, hogy "hosszú a tagjelölt országok listája", "nem kellene megkavarni a dolgokat".

Szombat reggel az EU négy tagjelölt országa - Horvátország, Macedónia, Törökország és Izland - képviselőjének részvételével folytatódott az uniós országok külügyminisztereinek kötetlen találkozója.

A pénteki ülésen - bár a tanácskozás informális jellegéből adódóan itt nem születnek hivatalos döntések - a miniszterek egyetértésre jutottak abban, hogy bizonyos árucikkek, elsősorban textilipari termékek szűk körére vonatkozóan átmeneti vámkönnyítést adnak a nyáron hatalmas árvíz által sújtott, elkeserítő helyzetbe jutott Pakisztánnak. A vámkönnyítés gondolata ellen már előzetesen tiltakoztak az európai textilipar képviselői. Az uniós szakzsargonban "Gymnichként" emlegetik az uniós külügyminiszterek évente kétszer megrendezett, kötetlen találkozóit. Az elnevezés onnan ered, hogy először 1974-ben a németországi gymnichi kastélyban tartottak ilyen jellegű találkozót.