Azt azonban, hogy valaki elmebetegnek számít-e, bíróságnak kell megállapíttatnia. Ha pedig ez megtörtént, az érintett adatait annak a tagállamnak kell eljuttatnia a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) adatbázisába, amelyben az illető él. Ezen információk alapján ellenőrzik országosan a potenciális fegyvervásárlók pszichikai hátterét. A fegyveres elmeháborodottak problémájára a hétvégi tucsoni merénylet irányította rá ismét a figyelmet. A támadó, a jelek szerint az ebbe a kategóriába sorolható Jared Lee Loughner 6 ember megölt, 14-et pedig megsebesített.

A bírósági elmeszakértői vizsgálat megejtése önmagában is meglehetősen körülményes feltétel, ám a szűrést tovább bonyolítja, hogy a tagállamok csak nagy késéssel küldik be az adatokat az 1998-ban létrehozott Nemzeti Azonnali Bűnügyi Háttér-ellenőrzési Rendszerbe (NICS). Egy, az Állami Bíróságok Nemzeti Központja által szeptemberben elvégzett felmérés megállapította, hogy a nyilvántartandó személyeknek csak mintegy a feléről vannak adatok a nyilvántartásban.

Ráadásul akkor is van kiskapu, ha valakit az elmeállapota miatt hivatalosan eltiltottak a fegyvervásárlástól. Mert az eladó nemcsak egy szövetségi engedéllyel felruházott fegyverkereskedő lehet, hanem gyakorlatilag bármely fegyvertulajdonos. Márpedig a potenciális piac eléggé nagy: az Egyesült Államokban becslések szerint mintegy 300 millió lőfegyver van magántulajdonban, vagyis csaknem minden egyes amerikai állampolgárra jut egy pisztoly vagy egy karabély.

Loughner, a tucsoni merénylő egyébként tavaly novemberben semmilyen akadályba nem ütközött, amikor egy szövetségi engedéllyel rendelkező üzletben megvásárolta a 9 milliméteres, félautomata Glock pisztolyát. A pimai főiskolai rendőrség tudott Loughner zavart viselkedéséről, de nem tehetett semmit, mert nem állítottak ki róla bírósági végzést, hogy őrült lenne. Lehet azonban, hogy az is kevés lett volna.

A 32 emberéletet követelő, a virginiai műszaki főiskolán 2007-ben elkövetett mészárlás elkövetőjével, Seung-Hui Chóval kapcsolatban ugyanis a bíróság már jóval a lövöldözés előtt elrendelte az elmeorvosi kezelést. A leendő ámokfutó adatai azonban nem futottak be a központi nyilvántartásba. Cho így átcsúszott a kötelező ellenőrzésen és fegyverhez jutott.

A virginiai vérengzés után megszigorították a törvényt, ám az információáramlás sokak szerint még mindig lassú. Az FBI központi adatbázisa, a NICS mintegy 1,1 millió olyan ember adatait tartalmazza, akit elmeállapota miatt eltiltottak a fegyvervásárlástól. 1998 november 30. és 2010. december 31. között összesen 6103 ügyletet akadályoztak meg. Ez kevesebb mint egy százaléka annak a több mint 600 ezres tömegnek, amelyet korábban elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt utasítottak el. A büntetett múlt volt az alapja a NICS adataira támaszkodó visszautasítások 73 százalékának.

Egyes tagállamok a szövetségi átlagnál szigorúbb szellemi szűréshez kötik a fegyverhez jutást. Kaliforniában például a pszichológusoknak jelenteniük kell, ha valamelyik páciensük hajlamos az erőszakra. New Jersey és Illinois külön vizsgálatot indít a fegyvervásárló személyiségével kapcsolatban. Az előbbi államban az ügyfélnek közölnie kell, hogy gyógyszerfüggő-e és hogy volt-e kórházi elzárásban az elmeállapota miatt, az utóbbiban pedig csak azok kaphatnak fegyverviselési engedélyt, akik a megelőző öt év alatt nem részsültek elmeintézeti kezelésben. A szigorú szűrés persze felveti a diszkrimináció problémáját is, mert a mentális betegségekben szenvedők többsége nem agresszív.